A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az Európai Unió Bírósága szerdai ítélete alapján ugyan életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, de a baloldal eredeti terveivel ellentétben az április 3-i parlamenti választás előtt már biztosan semmilyen pénzügyi szankció nem érheti Brüsszelből Magyarországot, ráadásul csak konkrét ügyekben lehet alkalmazni a mechanizmust, az nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze. Deák Dániel legújabb videóelemzésében hangsúlyozta, ez annak köszönhető, hogy Orbán Viktor lengyel kollegájával közösen 2020 végén
a vétó eszközével sikeresen elérte, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja, amit szeretett volna.
„Mindez jól mutatja, hogy Magyarország érdekérvényesítő képessége erős, a korábbi baloldali és brüsszeli tervekkel ellentétben pénzügyi szankciókkal nem tudnak beavatkozni a választási kampányba” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága a várakozásoknak megfelelően szerdán döntést hozott arról, hogy összhangban áll az európai uniós joggal az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, ugyanakkor Magyarország korábbi célkitűzésének megfelelően
az április 3-i választásig már biztosan nem éri semmilyen pénzügyi szankció Magyarországot,
pedig egyebek mellett Donáth Anna, a Momentum politikusa vagy Ujhelyi István MSZP-s politikus ezt szerette volna – emelte ki Deák Dániel.
Magyarország és Lengyelország vétózik, ha alkalmazzák a mechanizmust
Emlékeztetett: 2020 végén éles viták voltak az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról, Magyarország és Lengyelország az uniós költségvetés vétójával fenyegetett arra az esetre, ha politikai fegyverként használják az új mechanizmust a két országgal szemben.
„Magyarország és Lengyelország például ekkor kapott garanciát arra, hogy addig nem alkalmazzák a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. Mivel egy ilyen döntés évekbe telik, így a 2022-es magyar választásig nem is alkalmazzák az eljárást” – emelte ki Deák Dániel.
Szintén sikeresen elérte a magyar és lengyel kormány 2020 végén, hogy a mechanizmust kizárólag az uniós pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni – emelte ki az elemző, hozzátéve, a ködös jelentésű jogállamiság ügyében általánosan nem, ez határozottan benne van az akkori megállapodásban.