Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő.
A program keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítja ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zár be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba.
„Két fontos döntést hoztam: meghosszabbítjuk azon atomreaktorok élettartamát, amelyeket lehet, anélkül, hogy engednénk a biztonságból, és egyetlen olyan atomreaktort sem zárunk be a jövőben, amely képes a termelésre, kivéve ha azt biztonsági okok indokolják” – mondta Emmanuel Macron a kelet-franciaországi Belfort-ban tett látogatásán. Hozzátette, megkérte a francia állami áramszolgáltatót, az EDF-t, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet ötven éven túl meghosszabbítani az atomreaktorok üzemidejét.
A hat új reaktor üzembeállítása lépcsőzetes lesz 2035-től. Az ágazat nyolc kisméretű innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) is fejleszt. A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett.
A jelentős növekedést a kormány az újraiparosításra és a dekarbonizációra vonatkozó tervei miatti megnövekedett elektromos áramigénnyel indokolja, miközben a 2020-as többéves energiastratégiában még a 12 legrégebbi reaktor bezárása szerepelt Franciaországban mintegy 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ami a legmagasabb a világon, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja.
Emmanuel Macron elismerte, hogy az „elmúlt évtizedre rányomta a bélyegét a nukleáris energia iránti nemzetközi kétkedés, a fukushimai szörnyű esemény nyomán”.
– hangsúlyozta az elnök. A francia elnök jelezte, hogy a hat európai nyomottvizes reaktort (EPR) – amelyek teljesítménye 1600 megawatt (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt) – a nemzeti szuverenitás jelképének számító EDF fogja megépíteni és működtetni.
„Számíthat az állam támogatására ennek a negyven éve példa nélküli méretű projektnek a megvalósításához a megfelelő pénzügyi és technikai feltételeket illetően” – mondta az államfő, „több tízmilliárd eurós” beruházást ígérve.
(MTI)
Nyitókép: Stephane Mahe / POOL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A görögök kérését viszont elutasította az Európai Bizottság.
Mutatjuk a hétfői nap legolvasottabb híreit.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
