Felmérés: a németek többsége aggódik az energia drágulása miatt

A fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetségének (VZBV) megbízásából végzett kutatás szerint tízből nagyjából hat német – a lakosság 62 százaléka – tart attól, hogy az energiaárak emelkedése miatt több lesz a kiadása, és 36 százalékuk számol azzal, hogy nem érinti a VZBV közleményében energiaár-válságként jellemzett drágulás. A németek 71 százaléka egyetért a VZBV azon követelésével, hogy április végéig – a fűtési szezon végéig – ne kapcsolják ki az áramot vagy a gázt a fizetésképtelen, alacsony jövedelmű fogyasztóknál.

„Ez egyértelmű felszólítás a szövetségi kormánynak, hogy végre cselekedjék. Azonnali intézkedések, például az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolásának felfüggesztése elengedhetetlen az alacsony jövedelmű háztartások megsegítéséhez ebben a válságban” – mondta Thomas Engelke, a VZBV energia- és építésügyi csoportvezetője a fogyasztóvédelmi szövetség közleménye szerint.

Drágulás, többletköltségek

A drágulás főleg a szolgáltatói szerződést újonnan megkötő lakossági fogyasztókat sújthatja – derül ki a fogyasztóvédelmi szövetség adataiból, amelyek szerint az ország 14 legnépesebb városában néhány áram- és gázszolgáltató már jelentősen megemelte az árat az új ügyfeleknek.  

Az áramszolgáltatást tekintve a vizsgált városok közül ötben (Köln, Frankfurt, Lipcse, Dortmund, Drezda) vezettek be speciális tarifát az új fogyasztóknak. Ez évente akár 1654 euró éves többletköltséget jelenthet a régi ügyfelekhez képest. A földgáz esetében hét nagyvárosban (Berlin, Köln, Frankfurt, Lipcse, Dortmund, Essen, Drezda) vezettek be külön díjszabást az új ügyfeleknek. Ez akár 3 782 euró éves többletköltséget okozhat a korábban szerződött fogyasztókhoz képest. 

Könnyítés a rezsiterheken

A szövetségi kormány február elején a leginkább rászoruló rétegeknek járó egyszeri támogatás bevezetéséről fogadott el javaslatot, amely szerint nagyjából kétmillióan, köztük nyugdíjasok, egyszülős családok és diákok kaphatnak segítséget a földgáz világpiaci árának robbanásszerű emelkedéséből fakadó drágulás ellensúlyozására. A lakhatási támogatásban részesülők kétszemélyes háztartás esetén 175 eurót kapnak. Nagyobb háztartásokban a háztartás harmadik tagjától fejenként további 35 euró jár, az egyedül élők pedig 135 eurót kapnak. A felsőoktatásban és a szakképzésben állami támogatással – a havonta nagyjából 720 eurót jelentő, BAföG néven ismert juttatással – tanuló diákoknak 115 euró egyszeri támogatás jár fűtési költségre. 

A kormány tervezi a lakhatási támogatásra vagy képzési támogatásra nem jogosultak, és így az egyszeri fűtésdíj-hozzájárulástól elesők terheinek csökkentését is; az elképzelés szerint az év közepén minden fogyasztónál egységesen kivezetik a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzését szolgáló – az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-járuléknak nevezett – díjat, amely a villamosenergia árára rakódik, és az áramdíj 22 százalékát teszi ki.

(MTI)

Nyitókép: Ina Fassbender / AFP