Egy friss felmérés szerint a francia elnök megint nyerne ha most rendeznék a voksolást.
Emmanuel Macron francia államfő meg kívánja várni a Moszkva és Kijev közötti „válság csúcspontjának a végét”, mielőtt bejelenti, hogy indul az április elnökválasztáson.
„Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban szerdán megjelent interjúban.
és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat. Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Emmanuel Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.
A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Valérie Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Eric Zemmour publicista előtt.
a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el. Ha Marine Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Emmanuel Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez.
2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg. Eric Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.
A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék). Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
(MTI)
Borítókép: MTI/EPA/Julien Warnand
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Jelentősek a késések.
Megvan a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje.
Az amerikaik engedélye után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
