A kormány az uniós drogtilalom egyik legfontosabb eszközében talált kiskaput, amellyel legalizálhatja a marihuána kereskedelmét. Ha a kiskaput kitárják, más tagállamok is követhetik Németországot.
A marihuánafogyasztás legalizálását tervezi a szociáldemokratákból (SPD), szabaddemokratából (FDP) és a Zöldekből álló új német szövetségi kormány. A közlekedésilámpa-koalíció (Ampelkoalition) néven is alakulat egy a Zöldek által még 2015-ben benyújtott törvényjavaslatot (Entwurf eines Cannabiskontrollgesetzes, CannKG) elevenítene fel (ahogyan az a koalíciós szerződésben is áll). Az eredeti javaslat értelmében a felnőttek számára elérhető lett volna a marihuána, a német parlament azonban elvetette ezt. S teszik ezt a korábban kormányzó uniópártok (CDU és CSU) ma is.
Az elmúlt időszakban Nyugaton számos helyen tettek lépéseket a kanabisz teljes legalizálásának irányába. Kanada 2018-ban döntött így, Luxemburg és Málta pedig 2021-ben tett lépéseket a legalizálás irányába. Mint ismeretes, Hollandiában pedig az 1970-es évek óta lehet legálisan hozzáférni marihuanához, jóllehet a holland kábítószertörvény (Opiumwet) értelmében a kábítószer birtoklása tilos (a holland hatóságok azonban a coffee-shopokban történő árusítással kapcsolatban türelmet tanúsítanak, mint ahogy szintén a hatóságok döntenek arról, hogy mely ügyekben, s mely ügyekben ne induljon eljárás). Ezutóbbi, vagyis
Hollandiában különösen a német határ menti városokban az a gyakorlat, hogy a vásárlónak Hollandiára vonatkozó letelepedési engedélyt kell felmutatnia ahhoz, hogy a coffee-shopban kannabiszhoz juthasson. Ez azonban csak azért nem diszkriminatív megoldás az Európai Bíróság joggyakorlata szerint, mert a kannabisz Hollandiában is tiltott terméknek számít, az említett engedményekkel.
Ezek tükrében egy esetleges németországi legalizáció kisebb forradalommal érne fel Európában, ahol az elmúlt 50 évben nem történt érdemleges előrelépés – derül ki az egyébként liberalizáláspárti Robin Hofmann Kannabisz-szabályozás Németországban – Az utolsó szög az európai tilalom koporsójában? (Cannabis Legalization in Germany – The Final Blow to European Drug Prohibition?) című elemzéséből.
Felmerül azonban a kérdés, hogy hogyan hat az uniós jogalkotásra és joggyakorlatra az, hogyha az EU vezető állama meglépi ezt.
Ami a marihuánakérdést illeti, az Európai Bíróság rendelkezik precedenssel e téren. Egy 2010-es ítéletben a testület kimondta, hogy
Az EUB emellett rögzítette azt is, hogy „a kábítószerek ártalmas volta általánosan elismert, forgalmazásuk valamennyi tagállamban tilos, kivéve az orvosi és tudományos célú felhasználás céljából szigorúan ellenőrzött kereskedelmet”.
Ez a precedens kifejezetten a holland modell kapcsán született, ami arra utal, hogy Hollandia máig nem tudta feloldani azt a problémát, amit a hátsó ajtó-effektus jelent. Hofmann szerint azonban Németország találhatott egy jogi kiskaput, amit kitágítva megindulhat a liberalizáció Európa-szerte.
A kiskaput az Európai Tanács egyik 2004-es kerethatározata jelentheti.
Ebben az általános tilalom mellett az áll, hogy amennyiben az elkövetők a kábítószer feldolgozását „kizárólag saját, személyes fogyasztásukra hajtják végre, a nemzeti jogban meghatározottak szerint”, mentesülhetnek a büntetés alól. A határozat előírást is tartalmaz a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak a kábítószer-kereskedelem büntetőjogi kereteinek megteremtéséről, „amennyiben [pl. a kábítószer-kereskedelmet] jogellenesen követik el”.
Hofmann szerint a német kormánykoalíció ez utóbbi, tehát az „amennyiben jogellenesen követik el” fordulatban láthatja a lehetőséget.
Ez a törekvés pedig a Zöldek törvényjavaslatából is kiolvasható.
Az elemzés végkövetkeztetése, hogy ha Németország kifejezetten egy az európai uniós joganyag részét képező határozat megkerülésével liberalizálja a kannabisz-használatot, az előrevetíti annak lehetőségét is, hogy a többi tagállam is így tegyen.
Meglehet, hogy ezzel a lépéssel általános joggá nem tehető az, hogy minden uniós polgár hozzáférhessen a kannabiszhoz. Az is bizonyos azonban, hogy Németországban többé nem lenne tilos kannabiszt árusítani. Ráadásul, az uniós kiskapu megkerülése elviekben azt is jelenti, hogy az eladó nem tehetne különbséget német és nem német állampolgárok között – mindenki számára el kellene adnia a marihuánát.
Máskülönben
Kép: ROLAND WEIHRAUCH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A brüsszeli lap részletesen bemutatta a februárban kirobbant botrányt, de arról, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje reggelig ott volt a buliban, ahol drogoztak, egy szóval sem ír.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
