Ez a precedens kifejezetten a holland modell kapcsán született, ami arra utal, hogy Hollandia máig nem tudta feloldani azt a problémát, amit a hátsó ajtó-effektus jelent. Hofmann szerint azonban Németország találhatott egy jogi kiskaput, amit kitágítva megindulhat a liberalizáció Európa-szerte.
A kiskaput az Európai Tanács egyik 2004-es kerethatározata jelentheti.
Ez a határozat az uniós drogtilalom egyik legjelentősebb eszköze.
Ebben az általános tilalom mellett az áll, hogy amennyiben az elkövetők a kábítószer feldolgozását „kizárólag saját, személyes fogyasztásukra hajtják végre, a nemzeti jogban meghatározottak szerint”, mentesülhetnek a büntetés alól. A határozat előírást is tartalmaz a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak a kábítószer-kereskedelem büntetőjogi kereteinek megteremtéséről, „amennyiben [pl. a kábítószer-kereskedelmet] jogellenesen követik el”.
Hofmann szerint a német kormánykoalíció ez utóbbi, tehát az „amennyiben jogellenesen követik el” fordulatban láthatja a lehetőséget.