Egy szerdán megjelent felmérés szerint a francia elnökjelöltek közti küzdelemben csökkent Emmanuel Macron államfő előnye a többi jelölthöz képest, s a második fordulóban holtverseny alakulna ki közte és Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje között, ha most tartanák az elnökválasztást.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint – amelyet a Le Figaro című lap közölt – a köztársasági elnöknek a koronavírus elleni oltást elutasítók megbélyegzéséről szóló interjúja nyomán három százalékkal visszaesett a támogatottsága. Ha most tartanák az elnökválasztást, akkor az első fordulójában a szavazatoknak csak 22,5-23 százalékára számíthatna. A felmérés szerint a második helyen – 17 százalékos támogatottsággal – holtversenyben lenne Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje és Valérie Pécresse, a Köztársaságiak elnökjelöltje.
Emmanuel Macron a második fordulóban is a korábbiaknál rosszabbul szerepelne az Elabe szerint: Valérie Pécresse-szel szemben jelenleg a szavazatok felére számíthat, míg Marine Le Pent 54,5 százalékos eredménnyel tudná legyőzni, amely 2,5 százalékkal kevesebb, mint az előző mérés idején. Amennyiben Zemmour lenne a kihívója, Macront a szavazatok 36 százalékával választanák újra, ami négy százalékkal kevesebb, mint a múlt hónapban.
Az Elabe a köztársasági elnök népszerűségvesztését több jelenséggel is magyarázza. Jóllehet, 2017-es megválasztása óta Emmanuel Macron szavazótábora stabil, de jelenleg közülük három százalékkal kevesebben kívánnak az urnákhoz vonulni (86 százalék), mint az előző mérés idején. A Le Parisien című napilapnak az oltást elutasítókról adott interjúja miatt pedig Macron elsősorban a 35 éven aluliak körében vesztett választókat. Ezzel párhuzamosan a három jobboldali jelölt támogatottsága stabil maradt.
Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia"
– jelentette ki egy héttel ezelőtt a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban az oltási igazolásról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán. „Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba" – fogalmazott.
Emmanuel Macron szerint „ez teljesen európai folyamat, amely azok számára szigorít, akik nem kaptak oltást". A reprezentatív felmérés 1465 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült január 10-én és 11-én. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
(MTI)
Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A görögök kérését viszont elutasította az Európai Bizottság.
Mutatjuk a hétfői nap legolvasottabb híreit.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
