A brit kormány most az EU-tagsággal együtt járó törvényeket módosítaná, vagy semmisítené meg. A kormány optimizmusa ellenére a több mint 20 ezer törvény átvilágítása időigényes feladatnak ígérkezik.
Nagyszabású törvényhozási dömping előtt áll az Egyesült Királyság; számos idejétmúlt, az uniós tagsággal együtt járó jogszabályt kell megsemmisíteni – jelentette be hétfőn Boris Johnson, a szigetország miniszterelnöke. Ezeket a szabályokat eddig „áthidaló jelleggel” alkalmazta az Egyesült Királyság, rövidesen azonban ez megváltozhat. A jelenlegi helyzetet egy 2018-as jogszabály rendezi, amely az EU-ból kilépett Egyesült Királyság jogrendszerében az uniós jogból eredő jogszabályokat teljes értékű jogszabályként kezeli. A szigetország időközben azonban kilépett az EU-ból, így számos törvény megfelelő háttér nélkül érvényes továbbra is.
„Számos, az uniós tagságból eredő jogszabály maradt hatályban a 28 EU-tagállam között problémás körülmények között megköttetett brexit-megállapodás létrejöttét követően is; ezek közül pedig jó pár törvény nem tükrözte az Egyesült Királyság saját prioritásait és céljait. (…) Az általunk kimunkált tervek végrehajtásával a brexit további előnyeit tudjuk kiaknázni, így biztosítva azt, hogy a vállalkozások többet költhessenek befektetésre, innovációra és munkahely-teremtésre.”
– áll a miniszterelnöki közleményben.
A kormányzat azt ígéri, hogy az uniós tagságból eredő jogszabályok szanálásával
mintegy 1 milliárd font vándorolhat a vállalkozókhoz.
A törvénycsomagot „Brexit Freedoms Bill-re”, azaz brexit-szabadságokról szóló törvény névre keresztelték. Ha elfogadják, a tervezett hatása az lesz, hogy megszűnik az uniós jog kitüntetett szerepe a brit jogrendszerben, egyúttal a későbbi finomhangolásokat is lehetővé teszi.
A parlament alsóházának, vagyis a Képviselőház (House of Commons) könyvtárának becslései szerint
Ebből arra lehet következtetni, hogy igen időigényes jogalkotási procedúra veheti kezdetét. Ennek ellenére a törvénycsomagra a brit legfőbb ügyész, Suella Braverman szerint is szükség van.
„A ma bejelentett brexit-szabadságokról szóló törvény egyszer, s mindenkorra beszünteti az uniós jog elsőbbségét a brit jogrendszerben. Elfogadásával könnyebb lesz az uniós tagságból eredő jogszabályokat megsemmisíteni vagy kiegészíteni. (…) A parlamenttel együttműködésben fogunk dolgozni azon, hogy megfelelő parlamentáris felvigyázás mellett teremtsük meg e hatalom kereteit.”
– fogalmazott Braverman a The Telegraphnak.
A kormánykritikus sajtó a kormány bejelentése kapcsán - az elnevezés kritizálása mellett - brexit eddigi nehézségeit igyekszik kidomborítani. Így például felidézik az északír protokoll körüli zűrzavart is.
Megjegyzendő, hogy az elmúlt időszakban, és a közeljövőben is számos olyan területen következett be, illetve várható gyökeres változás, amelyet az Európai Unió valószínűleg nem tolerálna. Ilyen érzékeny terület például a migráció is. Az úgy nevezett Nationality and Borders Bill (állampolgárságról és az államhatárokról szóló törvény) a migráció területén változtathatja egyfajta „erőddé” a szigetországot, ha a Lordok Háza azt jelenlegi formájában támogatja. Részleteket erről az e heti Mandiner hetilapban olvashat.
Kép: Daniel LEAL / AFP
Dobozi Gergely
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
December 1-jével lépnek hivatalba.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Giorgia Meloni is fontos tanácsot kapott a tengerentúlról.
Az Eurostat számai szerint a német nyugdíjas kezd szubjektíve betegebb lenni, mint a magyar. Francesca Rivafinoli írása.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
