A párt liberálisabb szárnyához tartozó Pécresse a szavazatok 60,95 százalékát szerezte meg Eric Ciotti dél-franciaországi képviselővel szemben.
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke nyerte meg szombaton a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulóját - jelentette be a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt.
A párt liberálisabb szárnyához tartozó Pécresse a szavazatok 60,95 százalékát szerezte meg Eric Ciotti dél-franciaországi képviselővel szemben, akit a párttagok 39,05 százaléka támogatott. Az LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta, a második fordulót pénteken és szombaton tartották.
Pécresse számított az esélyesnek, miután az első fordulóban kiesett három jelölt – Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és Philippe Juvin orvos is – az ő támogatására kérte a párttagságot.
Az 54 éves politikus személyében – aki Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) kormányában felsőoktatási, majd költségvetési miniszter és szóvivő volt – először indít női jelöltet a legnagyobb jobboldali párt az elnökválasztáson. Az előző elnökválasztáson, 2017-ben történt meg először az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy a párt jelöltje, Francois Fillon nem jutott be a második fordulóba, az azt megelőző választáson, 2012-ben pedig az addigi jobboldali elnök, Nicolas Sarkozy kikapott a második fordulóban. A Köztársaságiaknak az elmúlt tíz évben a parlamentben sikerült megmaradniuk a legnagyobb ellenzéki pártnak, de a pártvezetést a belső megosztottság jellemezte.
Pécresse az előző választások óta távolságot tartott a párttól, populistának nevezve az akkori pártvezetést, 2019-ben ki is lépett a Köztársaságiaktól, és 2020-ben a sajtó már arról cikkezett, hogy Emmanuel Macron államfő őt kívánja megbízni a kormánya vezetésével. Pécresse azonban az önkormányzati választásokon megőrizte a legnagyobb európai régió, a Párizs körüli Ile-de-France irányítását, és innen indította meg offenzíváját a jobboldali elnökjelöltség elnyerésére.
Négy és fél hónappal a megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak jelöltje nem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni.
Az előválasztással, az azt megelőző hat hetes kampánnyal és a jelöltek közötti négy televíziós vitával a Köztársaságiak nem titkolt célja az volt, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmasak az ország irányítására.
– fogalmazott húsz perces beszédében a győztes, aki mellett a tribünön megjelent a teljes pártvezetés és a többi jelölt. „Történetében először a politikai családunk egy női jelöltet küld az elnökválasztásra. Köszönet ezért a merészségért. Be fogom bizonyítani, hogy méltó vagyok rá” – mondta Pécresse.
Anélkül, hogy kiejtette volna politikai ellenfelei nevét, Emmanuel Macron államfőre utalva Valérie Pécresse elmondta, hogy ő nem lesz a cikcakkozás elnöke, míg Marine Le Pennek és Eric Zemmournak azt üzente, hogy „lehet határozottnak lenni anélkül, hogy szélsőségesek lennénk, lehet meggyőzőnek lenni anélkül, hogy sértőek lennénk”.
– zárta beszédét a Köztársaságiak elnökjelöltje. A párt legjobboldalibb szárnyához tartozó vesztes jelölt, Eric Ciotti azonnal gratulált a győztesnek, akinek szavai szerint „mostantól az a hatalmas felelőssége, hogy a politikai családunkat győzelemre vigye”. A párt első kampánynagygyűlését december 11-re tervezi. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A görögök kérését viszont elutasította az Európai Bizottság.
Mutatjuk a hétfői nap legolvasottabb híreit.
Ez aztán mindenkinek fájna.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
