Azzal a céllal jön létre a szervezet, hogy ismertesse el december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként.
Román-magyar szolidaritási egyesület létrehozását jelentette be Temesváron szerdán, az 1989-es népfelkelés kirobbanásának évfordulóján Tőkés László.
A „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesület – a közzétett szándéknyilatkozat szerint – azzal a céllal jön létre, hogy ismertesse el december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként. Kezdeményezői szerint ugyanis a forradalom azáltal vette kezdetét, hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében szolidaritást vállaltak Tőkés László református lelkésszel és ellenzékivel.
a két közösség kapcsolatának szempontjából pedig iránymutatónak” – áll a szándéknyilatkozatban, melyet Tőkés László mellett Gabriel Andreescu emberi jogi harcos, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Kincses Előd ügyvéd és Szilágyi Zsolt, Tőkés korábbi kabinetvezetője írt alá.
Az egyesület – a kezdeményezők bejelentése szerint – a románokat és a magyarokat a kommunizmussal szembeni ellenállásban egyesítő hagyományból eredezteti magát. „Szimbolikus bűncselekménynek” tekinti azt a gyakran hangoztatott gondolatot, hogy a diktatúra bukásához nem az emberek hősies és spontán lázadása vezetett, hanem idegen államok robbantották ki a tiltakozásokat Románia szétszakítása céljával.
A temesvári sajtótájékoztatón Kincses Előd ügyvéd közölte, hogy az egyesület bejegyzésével kapcsolatban máris nehézségek adódtak. Amikor ugyanis az Igazságügyi Minisztérium illetékes hivatalában megpróbálták lefoglalni a nevet, azt a választ kapták, hogy forduljanak a kérés véleményezése céljából a kormányfő titkárságához. Gabriel Andreescu hatósági visszaélésnek tulajdonította a névfoglalás elutasítását.
A bukaresti politológus, egyetemi tanár azt is kezdeményezte, hogy az egyesület is kérje a belépését abba a perbe, amely Tőkés László visszavont román állami kitüntetése ügyében zajlik. Szerinte ugyanis a kitüntetés megvonása támadás azon szimbólumok ellen, amelyek képviseletére az egyesület létrejött.
Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, mely december 16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.
(MTI)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
