Az Európai Bizottság szerdán, Global Gateway néven új európai startégiát jelentett be, amely 300 milliárd eurós beruházást mozgósít a digitális, energia- és közlekedési kapcsolatok fellendítésére, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítésére világszerte.
A stratégiát bemutató szerdai sajtókonferencián Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: a Global Gateway mintája lesz annak, hogy tudja Európa a legrugalmasabban fejleszteni globális kapcsolatait. A Global Gateway a beruházások ösztönzése érdekében összehozza az uniós intézményeket, a tagállamokat, az Európai Beruházási Bankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot továbbá a magánszektort.
Az elnök a múlt heti Ázsia-Európa találkozó (ASEM) keretében bejelentette: „a kiváló minőségű infrastruktúra kiépítésére vonatkozó stratégia összeköti a világot, tükrözi az EU értékeit, hangsúlyt helyez az átláthatóságra és a jó kormányzásra, valamint segíti azon cél elérését, hogy az EU 2050-ig megvalósítsa a klímasemlegességet”.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerint, „a stratégia megerősíti a kapcsolathálózatok fellendítésére vonatkozó uniós elképzelést, amelynek nemzetközileg elfogadott szabványokon, és előírásokon kell alapulnia az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében”. Von der Leyen azt is elmondta, hogy
Kína 2013-ban terjesztette elő az Új Selyemút tervként is ismert, Egy övezet, egy út kezdeményezést, amelynek célja elsősorban az Ázsia, Európa és Afrika közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése különböző infrastrukturális projektek révén. A nagyszabású terv, főként nyugati bírálói ugyanakkor úgy vélik, Kína befolyását kívánja növelni a különféle megállapodásokon keresztül.
Nyitókép: Thierry Monasse / Anadolu Agency / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
