Ha a parlament Boris Johnsonék javaslatát elfogadja, a testület évente dönthet arról, hogy melyik bírói ítélet maradhat és melyik nem.
A Downing Street zöld utat adna a parlament számára és
Ha az Interpretation Bill (értelmezési törvény) koncepciója átmegy, a bírák miniszteri szintű jogszabályokkal kapcsolatos mozgástere jelentősen beszűkülne. A The Times értesülései szerint az Interpretation Bill esete újabb fordulat a kormány és a bíróságok közötti küzdelemben, amely újabb lendületet a brexit kapcsán vett.
mindkettő egy Gina Miller nevű brexit-aktivista beadványain alapult. Az első ilyen tárgyú ítélet 2016-ban született, amikor is a bíróság kimondta, hogy Theresa May korábbi miniszterelnök tévedett, amikor életbe léptette az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkét és külön parlamenti szavazás nélkül döntött az Európai Unióból való kilépésről. A másik ominózus ítélet 2019-ben született, amikor is a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Johnson törvénysértő módon kérte II. Erzsébet királynőt, hogy átmenetileg oszlassa fel a parlamentet.
A Dominic Raab igazságügyi államtitkár és Suella Braverman főügyész nevével fémjelzett Interpretation Billt a tervek szerint évente fogadná el a parlament, benne azokkal a bírói döntésekkel, amelyek nem nyerték el a parlament tetszését.
Sajtóértesülések szerint a kormányzat legfőbb érve, hogy az Interpretation Bill révén újfent megerősödne a parlamenti szuverenitás koncepciója, mivel – szól a kormányzati álláspont –
Braverman a következőképpen fogalmazott a bíróságokkal kapcsolatban:
„A politikai ítélkezés szemmel láthatóan elterjedőben van – a politikai törekvések lényegében a bíróságok előtt, a bírói felülvizsgálat útján érnek célba (…) Azzal, ha egyre több politikai jellegű kérdést teszünk fel a bíróságok számára, épp az egyetlen és legfontosabb döntéshozót hagyjuk figyelmen kívül: a brit népet, magát.”
Az Interpretation Bill ellenzői szerint pusztán arról van szó, hogy Johnson az alsóházban elfoglalt többségét akarja arra használni, hogy elhallgattassa kritikusait, miközben egy „sokkal szolgalelkűbb bíróság” működésének ágyaz meg. A még a Cameron-adminisztráció idején államügyészi-helyettesi pozícióban szolgáló Edward Garnier szerint a Johnon-kormány elfeledkezik arról, hogy maga is a jognak alárendelt szervként működik. Szerinte a Downing Street a Legfelsőbb Bírósággal folytatott korábbi pengeváltásai alkalmával is megtanulhatta volna ezt.
David Gauke korábbi igazságügyi államtitkár szerint ha a kormány tényleg meglépi azt, hogy visszamenőleges hatállyal lehessen felülvizsgálni a bírói döntéseket, azzal lényegében a jogállamiságtól és az ország hagyományaitól távolodna el.
Kép: WIktor Szymanowicz / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A tiszás politikusok mindenféle eljárásmegszüntetésről beszélnek, egy dolgot azonban még ők sem mernek megválaszolni: miért ment a tiszás lakossági fórumra fegyverrel Ruszin-Szendi Romulusz.
Még az érintett férfi sem számított ekkora érdeklődésre.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai egyre gyakrabban fogalmaznak meg mind élesebb bírálatokat a Brexittel kapcsolatban.
A Guardian szerint 2025 lehet az utolsó év, amelyben a jól ismert kétpárti felosztás határozza meg a szigetország életét.
Gulyás Virág, a Mandiner munkatársa több külföldivel is beszélgetett Budapest utcáin, akik mind-mind pozitívan nyilatkoztak a Magyarországon tapasztaltakról.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
