Padlóra küldené a magyar gazdákat: súlyos következményei lennének Ukrajna uniós csatlakozásának
Az Agrárkamara szerint az EU mezőgazdaságát is letarolná.
Az Európai Uniónak támogatnia kell Afrikát az életkörülmények javításában annak érdekében, hogy az emberek ne akarják tömegesen elhagyni a kontinenst – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ruandában.
A tárcavezető az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminiszterinek találkozóján felszólalva először a koronavírus-járványról beszélt, hangsúlyozva, hogy a két kontinens válaszintézkedéseinek sikere kölcsönösen függ egymástól. Mint mondta, Európának érdeke, hogy hozzájáruljon a sikeres járványkezeléshez Afrikában. Majd hozzátette, hogy Magyarország eddig 455 ezer vakcinadózist adományozott Egyiptomnak, Ruandának és a Zöld-foki Köztársaságnak. Emellett a Türk Tanács közös programjának keretében további 200 ezer adagot elkülönített afrikai országok számára.
Kiemelte, hogy minél több kárt okoz a vírus Afrikában, annál több bevándorló fog megindulni Európa irányába, márpedig ez a járvány terjedésének gyorsulását is eredményezheti.
ahol baj van, nem pedig a bajt kell idehozni. Azaz – mint rámutatott – olyan körülményeket kell teremteni a kibocsátó országokban, amelyek lehetővé teszik az emberek helyben maradását, ahelyett, hogy hazájuk elhagyására bátorítanák őket. „Magyarország ebből a szempontból is megtette, megteszi a magáét” – fogalmazott. Majd példaként sorolta, hogy a kormány 31 milliárd forint értékben hajt végre kötöttsegély-hitelprogramokat Afrikában, illetve 11 milliárd forintból több mint ötven afrikai országban indított humanitárius vagy fejlesztési projekteket.
„Ha a brüsszeli intézmények is az illegális migrációs hullámok inspirálása, biztatása helyett arra fordítanák az energiájukat és a forrásaikat, hogy segítsük az afrikai országokat (.), akkor sokkal kisebb lenne az Európára háruló bevándorlási nyomás” – mondta.
Magyarország ezért évente 1400 állami ösztöndíjat biztosít afrikai egyetemi hallgatók számára, amely programban jelenleg húsz ország vesz részt – fűzte hozzá. Végezetül közölte: Magyarország úgy döntött, hogy 62 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése érdekében Az EU és az AU külügyminiszterei második alkalommal ülnek össze ebben a formátumban a két blokk közötti ötödik, 2017 novemberében rendezett csúcstalálkozó óta. A következő csúcsra a tervek szerint jövő év elején kerül sor Brüsszelben.
(MTI)
Fotó: Szijjártó Péter, Facebook