Az Európai Uniónak támogatnia kell Afrikát az életkörülmények javításában annak érdekében, hogy az emberek ne akarják tömegesen elhagyni a kontinenst – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ruandában.
A tárcavezető az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminiszterinek találkozóján felszólalva először a koronavírus-járványról beszélt, hangsúlyozva, hogy a két kontinens válaszintézkedéseinek sikere kölcsönösen függ egymástól. Mint mondta, Európának érdeke, hogy hozzájáruljon a sikeres járványkezeléshez Afrikában. Majd hozzátette, hogy Magyarország eddig 455 ezer vakcinadózist adományozott Egyiptomnak, Ruandának és a Zöld-foki Köztársaságnak. Emellett a Türk Tanács közös programjának keretében további 200 ezer adagot elkülönített afrikai országok számára.
Kiemelte, hogy minél több kárt okoz a vírus Afrikában, annál több bevándorló fog megindulni Európa irányába, márpedig ez a járvány terjedésének gyorsulását is eredményezheti.
ahol baj van, nem pedig a bajt kell idehozni. Azaz – mint rámutatott – olyan körülményeket kell teremteni a kibocsátó országokban, amelyek lehetővé teszik az emberek helyben maradását, ahelyett, hogy hazájuk elhagyására bátorítanák őket. „Magyarország ebből a szempontból is megtette, megteszi a magáét” – fogalmazott. Majd példaként sorolta, hogy a kormány 31 milliárd forint értékben hajt végre kötöttsegély-hitelprogramokat Afrikában, illetve 11 milliárd forintból több mint ötven afrikai országban indított humanitárius vagy fejlesztési projekteket.
„Ha a brüsszeli intézmények is az illegális migrációs hullámok inspirálása, biztatása helyett arra fordítanák az energiájukat és a forrásaikat, hogy segítsük az afrikai országokat (.), akkor sokkal kisebb lenne az Európára háruló bevándorlási nyomás” – mondta.
Magyarország ezért évente 1400 állami ösztöndíjat biztosít afrikai egyetemi hallgatók számára, amely programban jelenleg húsz ország vesz részt – fűzte hozzá. Végezetül közölte: Magyarország úgy döntött, hogy 62 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése érdekében Az EU és az AU külügyminiszterei második alkalommal ülnek össze ebben a formátumban a két blokk közötti ötödik, 2017 novemberében rendezett csúcstalálkozó óta. A következő csúcsra a tervek szerint jövő év elején kerül sor Brüsszelben.
(MTI)
Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Az intézet szerint 2021-ben sem szavazták meg a gyermekvédelmi törvényt, 2022-ben pedig a népszavazás ellen uszítottak.
Tomasz Szmydt, szerint az országa külpolitikáját az Egyesült Államok diktálja.
