A konzervatívok boldogabbak, mint a liberálisok két kutatás szerint

A konzervatívok boldogabbak, mint a liberálisok – írja a baloldali New York Times néhány tudományos kutatásra hivatkozva. 

Az egyik Jamie Napier és John Jost (New York University) A konzervatívok boldogabbak, mint a liberálisok (Why Are Conservatives Happier Than Liberals?) című tanulmánya, a másik Barry R. Schlenker, John Chambers (University of Florida) és Bonnie Le (University of Rochester)  A konzervatívok boldogabbak, mint a liberálisok, de miért? (Why Are Conservatives Happier Than Liberals?) című tanulmánya.

Napier és Jost szerint az (amerikai) konzervatívok azért boldogabbak, mert elfogadják és megmagyarázzák az egyenlőtlenségeket. Egyben azt találták, hogy a konzervativizmus érzelmi védelmet biztosít „a társadalomban található egyenlőtlenségek hedonisztikus hatásával szemben”.

Miközben viszont Napier és Jost szerint a konzervatívok általában félnek, alacsony az önértékelésük és „kimagyarázzák” az egyenlőtlenségeket, aközben Schlenker, Chambers és Le ezzel ellentétes magyarázatot talált.

Az ő kutatásaik szerint

beleértve a személyes cselekvőképességet, a pozitív szemléletet, a transzcendensre alapozott erkölcsi meggyőződéseket, és a méltányosságba vetett általános hitet. 

A három tudós kutatása szerint a konzervatívok általában véve elégedettebbek az életükkel, mint a liberálisok, mind az általános, mind a konkrét szempontok szerint, jobb mentális állapotban vannak, kevesebb mentális és érzelmi problémával küzdenek. Emellett a társadalmi igazságosságot úgy értelmezik, hogy az konzisztens az őket kötő morális meggyőződésekkel, és ezért az egyéni felelősséget hangsúlyozzák. 

A liberálisok viszont egyre elégedetlenebbekké váltak az előző évtizedekben, ami az egyre szekulárisabb, egyre vallástalanabb attitűdnek és ezzel kapcsolatos lépéseknek köszönhető (mint a házasodás kisebb esélye és a személyes cselekvőképességben való kisebb hit). 

Talán még izgalmasabb, hogy úgy találták:

ahogy a munkának is hajlamosabbak belső értéket tulajdonítani, így kapcsolatot találnak az egyéni erőfeszítések és az eredmények között. A liberálisok hajlamosabbak inkább a személyes befolyásunkon túl lévő dolgokat hangsúlyozni.

A belső kontroll, az saját hatékonyságunk és az értelmes munka pedig szorosan kapcsolódik az élettel való elégedettség kérdéséhez – mutatnak rá a szerzők. 

Ugyancsak ide tartozik a kutatás szerint az, hogy a liberálisok relativista erkölcsi meggyőződése oda vezet, hogy gyakran felmentik magukat a cselekvés alól. A nem világos és képlékeny erkölcsi meggyőződés azonban elidegenedéshez is vezethet. 

Mind a liberálisok, mind a konzervatívok nagy hangsúlyt fektetnek a méltányosságra, ám mást értenek alatta. A liberálisok úgy gondolják, a méltányosság azt jelenti, hogy mindenkinek egyenlőnek kell lennie, és ezért a kormánynak be kell avatkoznia. A konzervatívok szerint a méltányosság az, hogy mindenki az egyéni hozzájárulása szerint kapja azt, amit megérdemel. Emellett a konzervatívok jobban hangsúlyozzák az egyéni és önkéntes szociális akciókat a kormánnyal szemben.

Mindezt kommentálva Rod Dreher, az American Conservative publicistája megjegyzi:

Emellett a konzervatívok számára kevésbé fontos a politikai kereszteshadjárat, és tudnak a politikán kívül mással is foglalkozni. 

(Fotó: Conservative Daily News.)