A kereszténydemokrata kancellárjelölt Emmanuel Macronnal közösen építené az új Európát.
Armin Laschet kijelölte az európai integráció következő lépcsőfokát, a CDU/CSU kancellárjelöltje szerint ez a kül- és biztonságpolitika lesz. A politikus nemrég arról írt, hogy az Europolt, az EU bűnüldöző hatóságát a nemzetközi bűnözés visszaszorítása és a kibertámadások megelőzése érdekében meg kell erősíteni, és további lépéseket kell tenni a biztonsági unió megteremtéséhez. A kereszténydemokrata jelölt szerint
A hágai székhellyel működő Eurpol jelenleg megközelítőleg ezer embert alkalmaz. Könnyen lehet, hogy ez a szám hamarosan dinamikus növekedést fog mutatni, ehhez persze az szükséges, hogy Armin Laschet legyen a befutó az őszi német választásokon. Az európai integráció mélyítését propagáló kijelentések megvalósításához továbbá az is szükséges, hogy az Európai Bizottság biztonságpolitikát érintő jogszabályjavaslatot dolgozzon ki.
A német politikus továbbá azt is el szeretné érni, hogy a jövőben a tagállamoknak kevesebb beleszólásuk legyen a közös külpolitikába,
ne tudjanak a vétó jogával élni, ha nem értenek egyet az uniós irányvonallal. Vagyis a jövőben az uniós külpolitika ne a tagállamok egyhangú döntése mentén alakuljon, hanem itt is a többségi álláspont legyen a mérvadó. Mindez elsősorban a kisebb tagállamoknak jelentene veszteséget, hiszen a nagyobb országok voltaképpen teljes mértékben figyelmen kívül tudnák hagyni a kisebb államok eltérő álláspontját. Így olyan országok, mint Németország és Franciaország győztesen, míg például Magyarország és Csehország vesztesen jönne az új külpolitikai döntéshozatalból.
Jelenleg az Unió ezen a két területen sajátos intézményi jelleggel bír, például az Európai Bizottság és az Európai Parlament korlátozottan vesznek részt a döntéshozatalban. Armin Laschet győzelme esetén – amennyiben a politikus tartja magát a mostani álláspontjához – a tagállamok és az EU közötti hatáskörök megosztása átalakulna, ezzel az EU egyértelműen a föderalizáció irányába mozdulna el.
Laschet szerdán találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel úgy tűnik, azonos álláspontot képviselnek az EU jövőjével kapcsolatban.
Nincs azonban még minden lefutva, hiszen az őszi német választások a felmérések szerint könnyen meglepetést hozhatnak, és Emmanuel Macronnak is meg kell mérkőznie jövőre az elnöki székért. Az viszont a francia és német politikai folyamatok láttán kijelenthető, hogy egyre több politikai párt beszél nyíltan a szorosabban együttműködő Európa eszméjéről, ami szöges ellentéte annak az erős nemzetekre épülő kontinensnek, amit többek között a visegrádi országok támogatnak.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: MARIUS BECKER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A háborúpárti európai vezetők gyanúsan hallgatnak az ukrán korrupció ügyében. Brüsszelben tudják, hogy nagy a baj, de hallani sem akarnak a korrupt ukrán kormánynak szánt források megvonásáról.
Több mint kétszeresése emelnék a tartalékosok számát.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Az euroszkepticizmus minden eddiginél jobban terjed, egyre többen fordulnak el az EU-tól.
Megszólalt a termelési vezető is.
Nagyon felbosszantották.
A tiszt ellen vádat emeltek hadiállapot idején elkövetett, súlyos következményekkel járó hatalommal való visszaélés miatt.
