A gyógyszeres abortusz két lépésben működik: az első gyógyszer egy szintetikus szteroidot, mifeprisztont tartalmaz, amely a progeszteron hormon hatásának blokkolásával gyakorlatilag megöli a magzatot; a második mizoprosztol tartalmú készítmény, melyet a szülés megindítására is felírnak. Ez arra szolgál, hogy az elhunyt baba testét az anya szervezete „kilökje” magából. A mifepriszton szervezetbe jutása után azonban a folyamat esetenként, még bizonyos ideig, nagy dózisú progeszteronnal visszafordítható. A Live Action ezt hirdette, a Google pedig ezt nem tartotta elfogadhatónak. A CNA felhívta rá a figyelmet, hogy 2019-ben Andrea Trudden, a Heartbeat International igazgatója arról számolt be, hogy az általuk működtetett, bármikor hívható APR-forródrót segítségével az esetek legalább 64 százalékában képesek megmenteni a hozzájuk segítségért forult édesanyák magzatainak életét.
Az alapvetően abortuszpárti Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma szerint az APR nem tudományosan bizonyított. Akkor is ez volt az álláspont, amikor 2012-ben a vizsgált hat édesanyából a nagydózisú progeszteron hatására négyen folytathatták a terhességüket. Indoklásuk szerint a hat édesanya esetét „nem egy intézményes felügyeleti rendszer vizsgálta, sem pedig egy etikai bizottság”, ezért hiába a négy túlélő kisbaba: létezésük „tudományosan nem bizonyított”.
Kép forrása: Google Facebook-oldala