Egy magas rangú washingtoni kormányzati tisztségviselő szerint Joe Biden ezt kívánja hangsúlyozni New Yorkban az ENSZ-közgyűlés általános vitájában kedden.
– fogalmazott a nevének elhallgatását kérő tisztségviselő. Az amerikai elnök „az erős, intenzív és az elveket tiszteletben tartó versenyben hisz”.
Biden, aki megdöbbentette a szövetségeseit az afganisztáni kivonulás egyoldalúnak tekintett lépésével, és aki súlyos diplomáciai válságot idézett elő országa és Franciaország között a nagyszabású ausztráliai fegyverzeteladással, New Yorkba utazik, ahol találkozik António Guterres ENSZ-főtitkárral, majd kedden felszólal az ENSZ-közgyűlés aznap kezdődő 76. ülésszakának általános vitájában. Biden ezután Scott Morrison ausztrál miniszterelnökkel tárgyal New Yorkban, majd visszautazik Washingtonba, hogy fogadja Boris Johnson brit miniszterelnököt.
Az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlésben elhangzó első felszólalásában tudatni akarja, hogy „lezárta a háborús fejezetet”, és hitet tesz a szövetségesekkel és a partnerekkel való együttműködés mellett azoknak a problémáknak a megoldására, amelyeket nem lehet katonai erővel rendezni. A magas rangú vezető az Egyesült Államok nemzetközi megítélése kapcsán úgy vélte, hogy
A magas rangú kormányilletékes azt is közölte, hogy Joe Biden „türelmetlenül” várja, hogy tárgyalhasson francia kollégájával, Emmanuel Macronnal az Ausztráliával megkötött amerikai tengeralattjáró-eladási szerződés kapcsán. Az illetékes megerősítette azt a francia értesülést, amely szerint az amerikai elnök kérte a tárgyalást. Joe Biden „tudatni kívánja azt az óhaját, hogy szorosan együttműködjön Franciaországgal az indiai-csendes-óceáni térségben és a nemzetközi színtéren”.
Franciaország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az értesítése nélkül kötött új szövetséget, amelynek keretében egyebek mellett Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókat vásárol, Franciaországgal pedig felmondta a hagyományos tengeralattjárók szállítására néhány éve kötött nagyértékű szerződést.
A szövetség harmadik tagjának, Nagy-Britanniának a miniszterelnöke New Yorkban újságírók előtt kijelentette, hogy
A kormányfő az amerikai-brit-ausztrál katonai szövetséggel (AUKUS) kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: „Az Egyesült Királyság és Franciaország között – úgy hiszem –, nagyon-nagyon jelentős, elpusztíthatatlan kapcsolat áll fenn. Természetesen tárgyalni fogunk a barátainkkal arról, hogyan járjunk el annak érdekében, hogy az AUKUS szerződés ne legyen kizáró, megosztó, ennek valóban nem szabad megtörténnie” - mondta Boris Johnson.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Theresa May volt brit miniszterelnök ismét saját pártját vette célba, miután a Konzervatív Párt a környezetvédelmi szabályok enyhítését javasolta. A brit politikus szerint ezzel a toryk a populisták felé sodródnak, és a „szélsőjobb” szavazóinak kegyeit keresik.
Az ENSZ vizsgálata brutális részleteket tár fel.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
A levélszavazásra regisztráltak száma naponta frissülő, közérdekű adat, amely a valasztas.hu oldalon követhető nyomon.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
