Az egyiptomi sivatagban találták meg a mai bálnák szárazföldi ősét

2021. szeptember 14. 17:18

Négylábú, prehisztorikus bálna maradványaira bukkantak több mint egy évtizede az egyiptomi Líbiai-sivatagban. A legújabb vizsgálatok megállapították, hogy egy korábban ismeretlen, új fajról van szó, amely a modern kori bálna őse, vélhetően 43 millió éve élt.

2021. szeptember 14. 17:18
null

A szárazföldön és vízben is élő állat remek vadász lehetett – véli Hesam Szallam, a kutatást végző csapat vezető paleontológusa. Az ehhez szükséges tulajdonságai kiemelték a többi bálnafosszília közül. A fosszíliát 2008-ban találták egyiptomi környezetvédők egy olyan területen, amelyet évmilliókkal korábban tenger borított. A tudósok azonban csak nemrég közölték megállapításukat, miszerint egy új fajról van szó.    

Szallam elmondta: csapatával csak 2017-ben álltak neki a vizsgálatoknak, mert a legjobb és legtehetségesebb egyiptomi régészeket akarta összegyűjteni a feladatra.    

„Ez az első alkalom a gerincesekkel foglalkozó egyiptomi paleontológia történelmében, hogy egy egyiptomi csoport vezeti egy új faj, egy négylábú bálna dokumentációját” – mondta a tudós. A maradványok új információval szolgáltak a bálnák evolúciójáról, arról, hogyan váltak növényevő szárazföldi állatokból húsevő, kizárólag vízben létező élőlényekké. Az átalakulás nagyjából 10 millió év alatt játszódott le a Proceedings of the Royal Society című tudományos lapban közölt tanulmány szerint.    

A leletre az Egyiptomban lévő, Nyugati-sivatagnak is nevezett terület az úgynevezett Bálna-völgyről vagy Vádi al-Hitanról ismert:

ez a turistalátványosság az ország egyetlen olyan természeti világöröksége, ahol prehisztorikus bálnafajok maradványait találták. Az újonnan azonosított lény a Protocetidák családjához tartozik. Ezek a félig vízi állatok 59-34 millió évvel ezelőtt éltek: jártak a szárazföldön, de vadásztak is a vízben. „Ez a korai bálnák egyik újabb faja még abból az időből, amikor még négy lábbal rendelkeztek” – mondta Jonathan Geisler, a New York-i Műszaki Intézet szakértője.

(MTI)

Fotó: Youtube

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
libbantkommunista
2021. szeptember 15. 16:36
Az őslénykutatóknak gazdag a fantáziája.
democRATS
2021. szeptember 14. 21:22
Azt honnan veszik, hogy ez is bálna? Elég sokban különböznek. :) Mintha kiásnék egy kafferbivalyt és azt mondanám, hogy ez a hegyikecske őse.
bölcsbagoly
2021. szeptember 14. 19:48
Először is, a paleontológia nem régészet s azok akik művelik, azok paleontológusok! Másodszor, a ceteknek olyan jellegeik vannak, amelyek hiányzanak a szárazföldi állatoknál. Ami nincs abból nem lehet arra következtetni ami van. Az összehasonlító anatómia - ami az őslénytan alapja - nem így működik! Egy hipotézis a sok közül. Egy szárazföldi növényevő nem megy a tengerbe halat enni. A fókák vagy vidrák őse sem növényevő volt. A szirének az, de ők meg is maradtak a tengerben is növényevőknek. A bálnák egy része planktonevő, de a plankton túlnyomórésze nem növényi eredetű.
21 gramm
2021. szeptember 14. 19:48
Lenyűgöző hely a világunk!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!