A koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén, európai- és világviszonylatban is Romániában áll a legmagasabban az úgynevezett normalitásindex, amely azt mutatja, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti megszokott kerékvágásba.
A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.
A mutató kiszámításánál nyolc tényezőt vesznek figyelembe: a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.
Világviszonylatban Nigéria (85 százalék) és Egyiptom (81,6 százalék) foglal el dobogós helyeket, de a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország – Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része – kimaradt a felmérésből.
Nyugat-Európa a „sárga zónába” tartozik: Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex. A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevarul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben. A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronaszkeptikusok azon állítását, hogy Romániában „egészségügyi diktatúra” lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.
(MTI)
Fotó: Főtér.ro
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A kisfiút 24 évvel ezelőtt, 2000 májusában gyilkolták meg.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
