Merkel: Nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat

A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat.    

Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”.    

– mondta a német kancellár. Elmondta, hogy egyetért Heiko Maas külügyminiszter megállapításával, miszerint tévesen ítélték meg az afganisztáni helyzetet. A teljes nemzetközi közösség arra számított, hogy a külföldi katonák kivonása után is lehet folytatni a nemzetközi fejlesztési munkát az ázsiai országban.    

Közülük 1900-an már Németországban vannak, és valószínűleg több százan valamely biztonságos harmadik országban vannak. Azonban a „lélegzetelállító” sebességű tálib offenzíva révén megváltozott helyzetben a német segélyszervezetek és más nem kormányzati szervezetek afgán munkatársait is családostul ki kell menekíteni. Ez további több ezer embert jelent. Ezért indított a Bundeswehr légi mentőakciót – fejtette ki Angela Merkel.    

Megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy a légierő (Luftwaffe) egy szállítógépe már megérkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt.

– mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy német oldalról mindent megtesznek a művelet sikeréért. Ugyanakkor „nem a mi kezünkben van az irányítás”, az akció kimenetele a kabuli viszonyok alakulásától függ. Angela Merkel a radikális iszlamista tálibok hatalomra jutásáról azt mondta, hogy „keserű, drámai és szörnyű” helyzet alakult ki, főleg az Afganisztánban élők számára. Ugyanakkor a fejlemény keserű Németországnak és az összes szövetségesnek is, amelyek  csaknem húsz évig tevékenykedtek Afganisztánban.    

Mint mondta, az elesettekről és a bevetésekről testi és lelki sebekkel hazatért katonákról soha nem szabad megfeledkezni, de tudomásul kell venni, hogy a terrorveszély megszüntetésén kívül mást nem sikerült elérni Afganisztánban. Ezt fel kell dolgozni, le kell vonni a tanulságokat, és hasonló esetekben talán „szűkebbre kell szabni a célokat” – mondta a német kancellár az ország átalakítását, demokratizálását és társadalmi, gazdasági modernizálását szolgáló törekvésekről szóló újságírói kérdésre.    

melyek az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt indított el a NATO, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) hadművelet. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban. A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány.

(MTI)

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP POOL / dpa Picture-Alliance via AFP