Megszállták a nyomozók az AfD-politikus asszisztensének irodáját
A kínai kémvádak ügyében nyomoznak. Maximilian Krah egy másik volt munkatársát Németországban már letartóztatták, Kínának kémkedett.
Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai vitájában.
Von der Leyen az Európai Parlament ülésén hangsúlyozta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.
Mint mondta, a „tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére”.
A gyermekvédelem ürügy a törvény számára
„Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel”
– nyomatékosította Ursula von der Leyen. Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Charles Michel is mélyen aggódik a jogszabály miatt
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: „a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény”. Mint mondta,
az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról”.
Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, „mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen”.
Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e.
Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni” – jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.
Gál Kinga szerint a bizottság többször adta írásba, hogy nem hatásköre a kisebbségvédelem
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére.
Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?”
– fogalmazott a képviselő. Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges – tette hozzá.
A képviselő véleménye szerint „abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett – aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet” – hangsúlyozta.
Hidvéghi Balázs azt mondta, szavakat is nehéz találni arra a gyűlöletre, ami ma az EU-ban zajlik. „Az uniós jog sérelmét kiáltják, miközben épp maguk élnek ezzel vissza a saját érdekükben” – fogalmazott a fideszes EP-képviselő. „A magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét szolgálja, és hogy a nevelésükről való döntés egyedül a szülőké marad, illetve hogy nem szabad egyértelmű szexuális célzásnak, befolyásnak kitenni őket” – jelentette ki. „Ezekben a kérdésekben sosem adtunk beleszólási jogot az Európai Uniónak és visszautasítjuk a lekezelő hangsúlyt és a gyarmatosító törekvéseket” – érvelt Hidvéghi Balázs.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann