Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai vitájában.
Von der Leyen az Európai Parlament ülésén hangsúlyozta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.
Mint mondta, a „tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére”.
A gyermekvédelem ürügy a törvény számára
„Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel”
– nyomatékosította Ursula von der Leyen. Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Charles Michel is mélyen aggódik a jogszabály miatt
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: „a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény”. Mint mondta,
az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról”.
Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, „mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen”.
Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e.
Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni” – jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.
Gál Kinga szerint a bizottság többször adta írásba, hogy nem hatásköre a kisebbségvédelem
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére.
Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?”
– fogalmazott a képviselő. Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges – tette hozzá.
A képviselő véleménye szerint „abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett – aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet” – hangsúlyozta.
Hidvéghi Balázs azt mondta, szavakat is nehéz találni arra a gyűlöletre, ami ma az EU-ban zajlik. „Az uniós jog sérelmét kiáltják, miközben épp maguk élnek ezzel vissza a saját érdekükben” – fogalmazott a fideszes EP-képviselő. „A magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét szolgálja, és hogy a nevelésükről való döntés egyedül a szülőké marad, illetve hogy nem szabad egyértelmű szexuális célzásnak, befolyásnak kitenni őket” – jelentette ki. „Ezekben a kérdésekben sosem adtunk beleszólási jogot az Európai Uniónak és visszautasítjuk a lekezelő hangsúlyt és a gyarmatosító törekvéseket” – érvelt Hidvéghi Balázs.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Christian Hartmann
Szakértők szerint ez a reform olyan kérdéseket is felvett, hogy ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A Bizottság terve szerint annak a 9 tagállamnak kellene „szolidaritást” vállalnia, amelyek az EU össznépességének 14 százalékát teszik ki.
A Nemzeti Ellenállás Mozgalom kampányt indít, hogy minél többen megtudják, hogy Zelenszkij, Ursula von der Leyen és Magyar Péter összefogtak, hogy támogassák a háborút.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Trumppal az általa nem ismert Magyar Péternek kellene letárgyalnia a további mentességet.
A hét legolvasottabb cikkeiből kiderül, Brüsszel a magyar fiataloktól elvett lehetőséget támogatást Észak-Afrikának adja.
A Tisza-szimpatizánsok információihoz hozzáférő fejlesztők akár a magyar emberek netbankjába is be tudnak lépni.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) három projekttel vett részt a HUNOR-programban. Ha űrutazás, űrkutatás, akkor magyar egyetemek, magyar tudomány.
