A lengyel kormányfő az EU Bíróságának csütörtöki ítéletére reagált.
A kormányfő az EU Bíróságának aznapi ítéletére reagált. A luxembourgi székhelyű bíróság csütörtökön az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a lengyel bírákra alkalmazandó új fegyelmi rendszert. Ez az uniós testület szerint nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit.
Morawiecki a sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta: nem érthet egyet azzal, hogy Lengyelországot „másképp, rosszabbul, megkülönböztető módon kezeljék” a más uniós tagállamokéhoz nagyon hasonló jogi megoldások miatt. Példaként említette a Németországban és Spanyolországban alkalmazott szabályokat. Annak kapcsán, hogy az uniós bíróság politikai jellegűnek találta, és ilyenként helytelenítette a lengyel bírák kinevezésének folyamatát, Morawiecki feltette a kérdést: vajon miképp értékelendő a németországi eljárás, melynek során „senki más, csak éppen a politikusok választják meg a bírákat”?
Az uniós testület csütörtökön a többi között kifogásolta a lengyel bírák kinevezési eljárását, vagyis azt, hogy az igazságügyi reform keretében a bírák jelöltségét véleményező igazságszolgáltatási tanács (KRS) egy részét – a bíró tagokat – a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta továbbá: a KRS-re vonatkozó eljárás szinte azonos a spanyolországival, amely ellen az EU-ban senki sem emelt kifogást.
A lengyel legfelsőbb bíróság szóvivője, Aleksander Stepkowski szerint a luxembourgi ítélet a szerdai varsói alkotmánybírósági döntés fényében értelmezendő. Az EU Bírósága „messzemenő állításokat” fogalmazott meg, és
– mondta el a szóvivő.
A legerősebb ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció nevében Kamila Gasiuk-Pihowicz képviselő a PAP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: az EU Bírósága csütörtöki döntésével megvédte a lengyel állampolgárok jogát a független bíráskodáshoz.
(MTI)
Nyitókép: John Thys / AFP / POOL
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
