Brit-orosz incidens: mi történt a Krím-félszigetnél?

„Június második felében a brit és holland haditengerészet hajói Odesszában állomásoztak, ahol a Fekete-tenger térségének NATO-tagjaival (Románia, Törökország), vagy a katonai szervezettel partnerségben álló (Ukrajna, Georgia) országokkal folytattak hadgyakorlatot. Az odesszai kikötőből Georgiába igyekvő brit HMS Defender-re állítólag egy orosz járőrhajó figyelmeztető lövéseket adott, miután az előbbi »orosz vizekre« hatolt be. Ezt követően orosz állítás szerint egy Szu-24-es repülő bombákkal próbálta jobb belelátásra kényszeríteni a brit rombolót. Az incidensre Szevasztopoltól, a krími orosz flotta támaszpontjától 19 kilométerre, a Fiolent-foknál került sor. Az esetet követően Oroszország behívatta a moszkvai brit katonai attasét, majd olyan nyilatkozatháború kezdődött, amelyben mindkét fél a másikat vádolta meg provokációval és a nemzetközi jog megsértésével.

Moszkva szerint tehát a britek nem tettek eleget az ártalmatlan áthaladás feltételeinek, amíg a brit nézőpont törvényesnek tekinti az áthaladást, ugyanis a nemzetközi jog alapján Krím-félsziget Ukrajnához tartozik. Gyakorlatban a brit romboló ukrán felségvizeket vett igénybe, hogy a legrövidebb útvonalon tudjon Odesszából Georgiába jutni. Az orosz kormánypárti média, az orosz állami hírügynökséggel (TASS) együtt vezető hírként hozta le az incidenst. A megszólaltatott szakértőik a tengerjog példátlan és tudatos megsértéseként értelmezték az esetet. Vlagyimir Maszorin, az orosz haditengerészet egykori főparancsnoka az ügyet egyenesen a Kercsi-szorosban lejátszódott 2018-as ukrán provokációhoz hasonlította.

A Biden-Putyin találkozón Moszkva egyértelművé tette, hogy a status quo fenntartását kívánja, a Brexit utáni új, Brüsszeltől »független« brit külpolitika pedig az Egyesült Államokkal ápolt »különleges atlanti kapcsolat« megerősítésén fáradozik. Amellett, hogy a brit áthaladással az atlanti partnerek Krímmel kapcsolatos álláspontját kívánta London újfent Moszkva számára tudatosítani, egyben jelzésértékű nyitányát képezheti egy aktívabb, konfrontatívabb külpolitikának a két atlanti angolszász ország részéről. A fiolent-foki válaszlépésekkel ugyanakkor Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy a félsziget kérdésében nem enged, a Krím körüli tengeri területeket sajátjának tudja és érvényesíteni kívánja és fogja is a vonatkozó tengerjogi egyezményeket, azok megsértését pedig vörös-vonalnak tekinti.