Franciaországban a helyzet súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire; „ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat” – jelentette ki az M1-nek adott exkluzív interjúban Antoine Martinez nyugalmazott francia tábornok.
Martinez volt az, aki 60, szintén nyugalmazott tiszttársával együtt nyílt levélben osztotta meg aggályait a franciaországi iszlamizációról. Tábornoktársa, André Coustrou az interjúban beszámolt arról, hogy feljelentette Agnes Pannier-Runacher miniszterhelyettest, aki lázadóknak nevezte őket. A műsorban elhangzott, hogy a nyílt levélben, amelyet tavasszal Emmanuel Macron elnöknek, a kormány és a nemzetgyűlés tagjainak is eljuttattak, a nyugalmazott magas rangú tisztek és a hozzájuk csatlakozók arra hívták fel a figyelmet, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Egyúttal szót emeltek a francia identitás védelmében, a tömeges bevándorlás és az iszlamizmus ellen.
A nyugalmazott katonai vezető utalt rá, hogy az országban egyre gyakrabban történnek késes támadások, ezért – tette hozzá – felszólítják az ország vezetőit, hogy „reagáljanak a helyzetre”.
Ha nem történnek váltoások, a polgárháború elkerülhetetlen
„Történelmünk, kultúránk, szellemi örökségünk forog kockán több évtizede, és ez egyre súlyosabb” – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy ha nem történnek változások, súlyos konfliktusok következhetnek be az országban, és ezt mindenképpen szeretnék elkerülni.
Antoine Martinez ugyanakkor úgy látja: Emmanuel Macron „nem fog lépni, mivel ő már megindította az újraválasztási kampányát”.
Kezdeményezésük támogatottságáról elmondta, hogy a nyílt levelet 27 ezer nyugalmazott katona írta már alá. Közülük 61-en tábornokok, de vannak köztük ezredesek, őrnagyok, századosok, altisztek is. Az egykori tábornok a politikai reakciókra térve beszámolt arról, hogy Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus, a nemzetgyűlés tagja puccsistának, lázadónak nevezte őket, amit Antoine Martinez levelük „nyilvánvalóan rosszindulatú értelmezésének nevezett”.
Fegyelmi tárgyalással kell szembenézni a tábornokoknak
Szólt arról is, hogy eljárás indult a 61 tábornok közül hat ellen, július 19-én az érintetteknek a hadsereg fegyelmi bizottsága előtt is meg kell jelenniük.
„A harc, amelyet folytatunk, teljesen legitim” – hangoztatta.
Antoine Martinez úgy fogalmazott: „A vezetőink ma nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben a jogszabályokat, ezért ők azok, akik törvényen kívül állnak”.
Az interjúban szintén megszólaltatott tábornoktársa, André Coustrou ezen a ponton megjegyezte: feljelentést tett az őket lázadóknak nevező Agnes Pannier-Runacher gazdasági, pénzügyi és helyreállítási miniszterhelyettes ellen. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Franciaországban a hadsereg nem politizál, Antoine Martinez hangsúlyozta: a katonák azért érezték szükségét, hogy véleményt mondjanak, „mert ezt kívánja a helyzet Franciaországban”.
„A helyzet ugyanis súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire. Ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat” – jelentette ki.
A tábornok indul az elnökválasztáson
Egy másik kérdésre, miszerint Antoine Martinezt, aki tavaly jelentette be, hogy indul az elnökválasztáson, szélsőjobboldalinak és iszlamofóbnak bélyegezték, a nyugalmazott katonatiszt úgy reagált: „az ember megvédi az örökségét, a történelmét, szellemiségét, kultúráját, és ezt kapja érte”.
Azt mondta, nincs joguk megvédeni az identitásukat, miközben azoknak, akik „lerohannak minket, minden joguk megvan ahhoz, hogy megőrizzék a magukét (...) ”.
Beszámolt arról is: abban, hogy az iszlám összefér-e a köztársasággal, eltér az álláspontjuk Marine le Pen pártjáétól, a Nemzeti Tömörülésétől (RN). Szerintük ugyanis nem egyeztethető össze a demokráciával és az értékeikkel.
Antoine Martinez elmondta azt is, ha elnökké választják, egyik első dolga lenne, hogy felfüggessze Franciaország részvételét azokban a nemzetközi egyezményekben, amelyek megakadályozzák például az illegális bevándorlók kiutasítását. Szavai szerint országában sok minden szorul változtatásra, ezek között a legelső, amelyet reményei szerint 2022-ben sikerül elérni, az, hogy a mostani államfő távozzon.
(MTI)
Fotó: YouTube
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
A paktum átrajzolhatja az Európai Unió belső erőviszonyait.
Kaja Kallas megint Ukrajna feltétlen támogatása mellett érvelt, a francia elnök pedig azt hiszi, hogy az Egyesült Államokat megijesztette valamiféle „európai egység”.
Alighanem egyedül maradnak a remek ötlettel.
Nagy bajban van Románia.
Vakarhatja a fejét Macron és az egész EU.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
