Érik a diplomáciai háború.
Varsó nyugtalanítónak tartja a közigazgatási eljárásokról szóló, minap módosított lengyel törvénnyel kapcsolatban tett izraeli nyilatkozatokat, ezért bekérették a varsói izraeli nagykövetséget irányító ügyvivőt – közölte vasárnap Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Lengyelország a hétfőre kitűzött bekéretéssel egyes izraeli politikusok, köztük Jaír Lapid külügyminiszter azon nyilatkozataira reagált, amelyek szerint a csütörtök este a szejmben elfogadott, még szenátusi megvitatásra váró lengyel jogszabály csorbítja a holokausztot túlélők jogait. Az említett törvénymódosítás többek között arról rendelkezik, hogy harminc év elmúltával nem lehet kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az évekkel ezelőtt elkobozott vagyonról szólókat sem. Pawel Jablonski vasárnap a lengyel közszolgálati televízióban megerősítette, hogy a törvénymódosítás szükséges volt a lengyel alkotmánybíróság 2015-ös döntése nyomán,
A külügyminiszter-helyettes aláhúzta: a törvény az eddigi formájában lehetővé tette, hogy különféle, gyakran bűnügyi hátterű kárpótlási eljárásokban szabálytalan döntések szülessenek. Ez gyakorlatilag ahhoz vezetett, hogy néha jelentős vagyont adtak át az erre nem jogosult személyeknek is. A bűnözők gyakran a holokauszt áldozatainak, illetve jogutódaik rovására is meggazdagodtak – magyarázta Jablonski. Úgy látta: az izraeli politikusok egy része jelenleg belpolitikai célokra használja fel a lengyel törvénymódosítást. „Sajnos, úgy néz ki, hogy az izraeli-lengyel kapcsolatok rontása egyeseknek egyszerűen kifizetődik” – jelentette ki. Megerősítette:
az ügy miatt Izraelben vasárnap berendelték Lengyelország nagykövetét.
A lengyel külügyi tárca már pénteken közleményt adott ki, melyben kiemelték: a lengyel törvénymódosítás után elhangzott izraeli nyilatkozatok „a tények és a lengyel jog nem ismeretéről tanúskodnak”. Aláhúzták: a módosított előírások nem lesznek hatással azon polgári jogi eljárásokra, amelyek célja a jogtalanul elkobozott vagyon visszaszerzése. Azzal kapcsolatban, hogy Izrael a módosítást a holokauszt idején elrabolt zsidó vagyonokkal hozza kapcsolatba, Varsó aláhúzta: Lengyelországot a holokausztért semmilyen felelősség nem terheli, ezt a német megszállók követték el a zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárokon. A német bűntetteknek Lengyelország lakosainak milliói estek áldozatul – emlékeztettek a külügyi közleményben.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Megszellőztették a hírt.
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
Különleges részletre derült fény a két miniszterelnök barátságából: Orbán Viktor már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a „fél-szocializmusból” a szabadpiacra vezető út a siker kulcsa.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
Golf, szépség és mértéktartás – a Kollázs legújabb adásában Mészáros Nóra vendége Dr. Krasznai Zsolt, aki őszintén beszél a kezdetek kihívásairól, a média kötéltáncáról, a közösségi média által torzított szépségideálról és arról, miért a természetesség a legfontosabb érték még a plasztikai sebészet világában is.
