Az Európai Parlament képviselői szerint az uniós értékek sérelme rendszerszintű fenyegetést jelent az Európai Unióra nézve, ezért az Európai Bizottság következő éves jogállamisági jelentésében konkrét ajánlásokat kell megfogalmazni a tagállamok számára, és az uniós értékek hatékonyabb védelme érdekében a jogsértések szélesebb körére kellene kiterjednie.
Az Európai Parlament brüsszeli, kétnapos plenáris ülésének zárónapján 509 szavazattal, 152 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett jelentést fogadott el az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentéséről.
Széles költségvetési jogkört kapcsolnának a jogállamisági kritériumokhoz
A képviselők üdvözölték az uniós bizottság észrevételeit az egyes tagállamok jogállamiságával állapotával kapcsolatban, megjegyezték azonban, hogy az ügyek szélesebb körére, az összes uniós értékre kiterjedő vizsgálatára van szükség, különbséget téve a jogállamiságot érintő rendszerszintű és az egyedi, egymástól független jogsértések között. Véleményük szerint a jelenleg önmagában álló jelentésnek egy állandó, átfogó és hatékony eljárás részévé kellene válnia úgy, hogy például az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz, a költségvetési feltételrendszerhez és a kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódó konkrét ajánlásokat is megfogalmaz.
Az EP-képviselők határozott fellépést sürgettek az uniós értékek megsértésének akadályozására az egyes tagállamokban.
A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egymást kölcsönösen erősítő értékek, sérelmük rombolja az Európai Unió egységét – írták. A jogállamiság tiszteletben tartása pedig az unió egészét és a tagállamokat is köti minden kormányzati szinten – szögezték le.
A célpontban: Magyarország és Lengyelország
A jelentés elítéli a Magyarországon és Lengyelországban folytatott politikai nyomásgyakorlást,
hogy a nemzeti bíróságok ne kezdeményezhessenek az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárásokat, ez ugyanis – mint írták – szembe megy az uniós szerződésekkel. A jelentés foglalkozik az ombudsman függetlenségét aláásó közelmúltbeli lengyel lépésekkel és azzal, hogy Magyarország nem hajtja végre az Európai Bíróságon született döntést a civilszervezetek finanszírozásának korlátozásával kapcsolatban. A képviselők sürgetik az Európai Bizottságot, hogy emiatt indítson Magyarország ellen visszatartó erejű pénzügyi szankciókat eredményező eljárást az uniós bíróságon.
Az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentése várhatóan júliusban jelenik meg.
Jogállamisági hadjárat folyik Magyarország és Lengyelország ellen