A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké.
Németországban a lakosság több mint 40 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés. Az Augsburger Allgemeine című lap a hírportálján a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet. Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, miszerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején.
A maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná
A lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel. A bizonytalanok aránya 13,4 százalék – mutatta ki a felmérés. Az Augsburger Allgemeine összeállítása szerint a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok – maszkviselés, társas távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés – egy sor további vírus terjedését is megakadályozták Németországban. Így például
az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben. A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért.
A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot. Pártok szerinti bontásban leginkább a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek táborában erős a maszkviselés iránti elkötelezettség, 54,5 százalék, illetve 53,3 százalék. Az állami gyámkodásként és a szabadság korlátozásaként is értelmezett maszkviselési kötelezettség önkéntes, mindennapi gyakorlattá alakítását leginkább (61,1 százalék) az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) hívei utasítják el.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
A baloldali pártok már a látszatra is alig adnak, ha a politikai leszámolásról van szó.
A szakértők szerint a helyzet csak romlani fog.
Áll a bál: több mint ezer rendőrt vezényelnek ki, miután az egyik baloldali csoport demonstrációjára egy másik baloldali szervezet ellentüntetést jelentett be.
Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.
Hollandia hóban biciklizik, a német Zöldek sózzák a járdát és izzítják a szénerőműveket – mi ilyenkor a biztos választás?
Őrült meccsen vívták ki a döntetlent Oslóban.
Ehhez kell Kapitány István, egy multi, a Shell volt globális alelnöke, „a magyar Jockey Ewing”.
