Az uniós gazdasági biztos szerint a társasági adóminimum bevezetése miatt nem kell aggódni, az úgyis csak a kisebb tagállamokat érintené.
Az Európai Bizottság tervei között szerepel egy olyan új irányelvjavaslatot kidolgozása, amellyel a társasági adózást érintő új nemzetközi szabálykörnyezet minden uniós tagállamban egységes módon jelenne meg. Paolo Gentiloni erről egy ír konferencia keretén belül beszélt, az uniós gazdasági biztos szerint
Gentiloni úgy véli, hogy a társasági adót érintő nemzetközi elképzeléseket új uniós irányelvbe kell átültetni, míg a digitális gazdaságra kivetett adókat érintő OECD javaslatokat a már hatályban lévő irányelvek módosításával lehet bevezeti az Európai Unióba. A tagállamok közötti koordinációra azért van szükség az uniós biztos szerint, mert jelenleg a multinacionális vállalatok visszaélnek a tagállami adórendszerek közötti kiskapukkal. Emiatt szükséges az Európai Unió közös fellépése.
Azonban a politikus hangsúlyozta, mindez nem jelenti a tagállami adórendszerek harmonizációját, szerinte
A társasági adóminimum 15 százalékos meghatározása – meglátása szerint – ezt a cél szolgálja, az adó mértéke ugyanis jóval a nagyobb tagállamok által jelenleg kivetett szint alatt van. Gentiloni továbbá hozzátette, hogy a globális társasági adóminimum megállapítása – amit a G7 országok és az Európai Bizottság is támogat – nem sért uniós jogot, hiszen az adópolitika továbbra is tagállami hatáskör marad.
Mindez viszont nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot. Egyrészt a társasági adóminimum megállapítása elsősorban a nagyobb tagállamoknak kedvez, Gentiloni is a nagyobb országokat emelte ki az előadásában.
Az íreknél 12,5, míg itthon 9 százalékos a társasági adó mértéke, ezzel szemben Németországban 29,9 százalék és Franciaországban 28,4 százalék. Vagyis a nagyobb tagállamok számára tényleg nem fontos a javaslat, hiszen nem is érintené őket, míg a kisebb gazdaságok számára az emelés egyet jelent a nemzetközi befektetések csökkenésével, amivel a javaslat helyzeti előnybe hozza Európa nagy gazdaságait.
Ha viszont az Európai Unió egy olyan minimumadó bevezetését szorgalmazza, amely egyes tagállamokban adóemelést eredményez, akkor voltaképpen ki is irányítja az adópolitikát? Egy ilyen, Gentiloni által szorgalmazott kezdeményezés tehát jogi szempontból is aggályos, az uniós biztos szavaiból ugyanis kiderül, hogy a Bizottság bele szeretne magyarázni egy olyan passzust az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe, ami valójában nincs benne. A tágállamok közötti együttműködés alkalmazható az adóügyek terén, ez azonban nem írja felül azt, hogy az adóztatás hatásköre továbbra is a tagállamok kezében van.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
