Az uniós gazdasági biztos szerint a társasági adóminimum bevezetése miatt nem kell aggódni, az úgyis csak a kisebb tagállamokat érintené.
Az Európai Bizottság tervei között szerepel egy olyan új irányelvjavaslatot kidolgozása, amellyel a társasági adózást érintő új nemzetközi szabálykörnyezet minden uniós tagállamban egységes módon jelenne meg. Paolo Gentiloni erről egy ír konferencia keretén belül beszélt, az uniós gazdasági biztos szerint
Gentiloni úgy véli, hogy a társasági adót érintő nemzetközi elképzeléseket új uniós irányelvbe kell átültetni, míg a digitális gazdaságra kivetett adókat érintő OECD javaslatokat a már hatályban lévő irányelvek módosításával lehet bevezeti az Európai Unióba. A tagállamok közötti koordinációra azért van szükség az uniós biztos szerint, mert jelenleg a multinacionális vállalatok visszaélnek a tagállami adórendszerek közötti kiskapukkal. Emiatt szükséges az Európai Unió közös fellépése.
Azonban a politikus hangsúlyozta, mindez nem jelenti a tagállami adórendszerek harmonizációját, szerinte
A társasági adóminimum 15 százalékos meghatározása – meglátása szerint – ezt a cél szolgálja, az adó mértéke ugyanis jóval a nagyobb tagállamok által jelenleg kivetett szint alatt van. Gentiloni továbbá hozzátette, hogy a globális társasági adóminimum megállapítása – amit a G7 országok és az Európai Bizottság is támogat – nem sért uniós jogot, hiszen az adópolitika továbbra is tagállami hatáskör marad.
Mindez viszont nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot. Egyrészt a társasági adóminimum megállapítása elsősorban a nagyobb tagállamoknak kedvez, Gentiloni is a nagyobb országokat emelte ki az előadásában.
Az íreknél 12,5, míg itthon 9 százalékos a társasági adó mértéke, ezzel szemben Németországban 29,9 százalék és Franciaországban 28,4 százalék. Vagyis a nagyobb tagállamok számára tényleg nem fontos a javaslat, hiszen nem is érintené őket, míg a kisebb gazdaságok számára az emelés egyet jelent a nemzetközi befektetések csökkenésével, amivel a javaslat helyzeti előnybe hozza Európa nagy gazdaságait.
Ha viszont az Európai Unió egy olyan minimumadó bevezetését szorgalmazza, amely egyes tagállamokban adóemelést eredményez, akkor voltaképpen ki is irányítja az adópolitikát? Egy ilyen, Gentiloni által szorgalmazott kezdeményezés tehát jogi szempontból is aggályos, az uniós biztos szavaiból ugyanis kiderül, hogy a Bizottság bele szeretne magyarázni egy olyan passzust az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe, ami valójában nincs benne. A tágállamok közötti együttműködés alkalmazható az adóügyek terén, ez azonban nem írja felül azt, hogy az adóztatás hatásköre továbbra is a tagállamok kezében van.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
