Kiszorítaná a külföldi pályázókat az uniós tenderekből az EU

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke országértékelő beszédében kitért arra is, hogy a járvány okozta gazdasági visszaesésből csak úgy lehet kilábalni, ha az amerikai ipar válik a növekedés motorjává. Ehhez az elnök szerint elégedhetetlen, hogy a technológiai fejlődés az országon belül kapjon támogatást, és az amerikai adódollárokat a hazai ipar fejlesztésére és a munkahelyteremtésre használják fel.

Azonban nemcsak az Egyesült Államok próbálja felvenni a versenyt az olyan gazdasági vetélytársakkal, mint Kína. Az Európai Unió és a tagállamok is az európai gazdaság megerősítésére helyeznék a hangsúlyt, vagyis az európai termékek és szolgáltatások támogatására. Az EU-ban jelenleg egy új jogi mechanizmus kidolgozása folyik, amely az egész uniós közbeszerzési rendszer működését új alapokra helyezné, mivel szigorítaná a külföldi vállalatok uniós forrásokhoz való hozzáférését. Amennyiben egy külföldön bejegyzett cég olyan államból érkezik, ahol az európai vállalatok nem indulhatnak állami tendereken, nem vehetne részt uniós közbeszerzéseken. 

Ezzel az EU meggátolná, hogy olyan államok jussanak uniós forrásokhoz, mint Kína vagy Dél-Korea, ahol a protekcionizmus jegyében az állami közbeszerzési szektor csak a helyi gazdasági szereplők számára számít nyílt piacnak. De az amerikai cégek is kiszorulhatnak, amennyiben Joe Biden gazdaságpolitikája megvalósul. Az uniós jogszabályok a tagállamok számára eddig is lehetővé tették, hogy az állami közbeszerzési piacról kiszorítsák azokat az államokat, melyek nem írták alá a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbeszerzési megállapodását (GTA). Azonban

A hírek szerint az új mechanizmus felhatalmazná az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja ki mely országok gazdasági szektorai tiltják az uniós vállalatok részvételét közbeszerzéseken. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy szektor zárt, diplomáciai úton felkeresik az adott ország hatóságát, hogy a kölcsönösség jegyében elérjék a piac megnyitását. Ha a külföldi hatóságok ezt elutasítják, akkor Brüsszel egy új pontrendszeren keresztül büntetné a zárt államokból érkező gazdasági szereplők uniós pályázatokon való részvételét. Ezzel voltaképpen jelentősen megnövelnék a pályázók árajánlatát, vagyis kiszorítanák őket az európai piacról. Szélsőséges esetben pedig a pályázókat teljes mértékben ki lehetne zárni. A büntetés vagy kizárás azonban csak az 5 millió euró feletti, árucikkekre és szolgáltatásokra kiírt tenderekre, illetve a 10 millió euró feletti állami beruházásokra vonatkozna. 

A protekcionizmus európai megszilárdítását eddig Berlin és a skandináv államok is ellenezték, akik attól tartottak, hogy

Amennyiben ez az ellenállás nem csitul, a normaszövegbe bekerülhet az az opció is, hogy a tagállamok megkerülhetik a Bizottság egyes országokkal szemben hozott döntését. Ez akkor lenne lehetséges, ha az EU által szorgalmazott tilalom irreálisan magas beszerzési árakat eredményezne. A tervezetet az uniós gazdasági miniszterek május 20-án vitatják meg. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP