A hírek szerint az új mechanizmus felhatalmazná az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja ki mely országok gazdasági szektorai tiltják az uniós vállalatok részvételét közbeszerzéseken. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy szektor zárt, diplomáciai úton felkeresik az adott ország hatóságát, hogy a kölcsönösség jegyében elérjék a piac megnyitását. Ha a külföldi hatóságok ezt elutasítják, akkor Brüsszel egy új pontrendszeren keresztül büntetné a zárt államokból érkező gazdasági szereplők uniós pályázatokon való részvételét. Ezzel voltaképpen jelentősen megnövelnék a pályázók árajánlatát, vagyis kiszorítanák őket az európai piacról. Szélsőséges esetben pedig a pályázókat teljes mértékben ki lehetne zárni. A büntetés vagy kizárás azonban csak az 5 millió euró feletti, árucikkekre és szolgáltatásokra kiírt tenderekre, illetve a 10 millió euró feletti állami beruházásokra vonatkozna.
A protekcionizmus európai megszilárdítását eddig Berlin és a skandináv államok is ellenezték, akik attól tartottak, hogy
a piac szabályozása visszavethetni az innovációt és a befektetések volumenét, ami a koronavírus-járvány által sújtott gazdasági helyzetben megalapozott félelemnek tűnik.
Amennyiben ez az ellenállás nem csitul, a normaszövegbe bekerülhet az az opció is, hogy a tagállamok megkerülhetik a Bizottság egyes országokkal szemben hozott döntését. Ez akkor lenne lehetséges, ha az EU által szorgalmazott tilalom irreálisan magas beszerzési árakat eredményezne. A tervezetet az uniós gazdasági miniszterek május 20-án vitatják meg.
Gergi-Horgos Mátyás