Egy francia felmérés szerint a közvélemény Franciaországban és a nagyobb nyugat-európai országokban is egyre inkább jobbra tolódik.
„A bal-jobb tengelyen a politikai önpozicionálás az európai választók jobbratolódására világít rá” – állapította meg kedden közzétett tanulmányában az Alapítvány a Politikai Innovációért (Fondapol) elnevezésű francia kutatócsoport.
Folyamatosan növekszik a jobboldaliak aránya 2017 óta
„Egy évvel a francia elnökválasztás előtt az a kérdés, hogy ezt a jobbratolódást a kormányzati jobboldal vagy pedig a szélsőjobboldal tudja kihasználni” – fogalmazta meg következtetését a Fondapol.
A tanulmány szerint az elmúlt öt évben azon franciák aránya, akik a politikai színtéren magukat jobbra helyezik, folyamatosan növekedett,
Ugyanezen időszakban a magukat baloldalinak vallók aránya stabil maradt, öt évvel ezelőtt 25 százalék volt, jelenleg 24 százalék.
A többség szerint az iszlám fenyegetést jelent
A migrációt illetően a franciák 63 százaléka ellenez minden nyitottabb politikát, 62 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, hogy az iszlám fenyegetést jelent a köztársaságra. Ezt a félelmet a jobboldali szavazóknak 81, a baloldaliaknak 45 százaléka osztja.
A társadalom jobbratolódásának megállapítása ez esetben azt jelenti, hogy a választók olyan jobboldali kulturális értékeket vallanak, mint például – a kutatócsoport megfogalmazásában –
„az identitási kérdésben és a gazdasági liberalizmusban megnyilvánuló nacionalizmus, és az indvidualizmusra épülő politikai liberalizmus”.
A tanulmány szerint a jobbratolódás minden vizsgált nagyobb európai társadalomban megfigyelhető: az olaszok 44 százaléka helyezi magát jobbra és 31 százalékuk balra, a britek 40 százaléka vallja magát jobboldalinak és 25 százalékuk baloldalinak, míg a németek 36 százaléka jobboldali és 26 százaléka baloldali a felmérés szerint.
A Fondapol megbízásából a felméréseket az Opinion Way francia közvélemény-kutatóintézet január 20. és február 10. között
Franciaországban egyébként a hétvégén született megállapodás arról, hogy a júniusi regionális választásokon a dél-francia Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban közös listát indít a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak (LR) és a francia elnök, Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben (LREM). A jelenlegi kormányfő, Jean Castex, szintén az LR politikusa.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
2024-ben eddig közel 7000 illegális bevándorlót fogtak el a francia tengerpartokon.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a kisbabák száma.
Nekem ugyan mindegy, hogy a balos-libsi média és elemzővilág segítségével miként nyírják ki az állítólagos balos és libsi ellenzéket.
