Mégis mi szükség arra, hogy magyar színházak a kommunista idők lengyelellenes Spiró-darabját játsszák?
A politikai kapcsolatok amúgy is kihűltek, sőt ellenségesek. Kinek van szüksége még több gyűlölködésre? Nizalowski Attila írása.
Tavaly óta nagyot zuhant az Unióba vetett bizalom Lengyelországban, úgy tűnik, a politikai természetű viták nem kedveznek Brüsszelnek.
Lengyelországban nagyot zuhant az Európai Unió népszerűsége, egyre kevesebb lengyel bízik Brüsszelben. A visegrádi országok közül Lengyelország mindig is élen járt az uniós intézményekbe vetett bizalom terén annak ellenére, hogy a lengyel kormány és az Unió között egyre több vitás terület alakult ki. Azonban úgy tűnik, hogy ez a pozitív tendencia 180 fokos fordulatot vett. Az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint
Összehasonlításképp hazánkban az EU-ról a lakosság 59 százaléka vélekedik pozitívan, Szlovákiában ez az arány 50 százalék, míg a csehek a térség leginkább kritikus álláspontot képviselő nemzete a maguk 48 százalékos eredményével. Ugyanakkor ezen közép-európai országok a tavalyi felméréshez képest valamelyest jobb eredményt értek el 2021-ben, míg Lengyelországban szemmel láthatóan egyre dinamikusabban csökken az uniós intézményekbe vetett bizalom.
Az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelországgal szemben a lengyel igazságszolgáltatási reform egyes elemei miatt. A közép-európiai tagállam és az uniós intézmény közötti ellentétek pedig addig fajultak, hogy idén márciusban a Bizottság úgy döntött, az Európai Unió Bírósága elé idézi Lengyelországot az igazságszolgáltatásról szóló törvény miatt, amely akadályozza, hogy a lengyel bíróságok közvetlenül alkalmazzák az uniós jog egyes, a bírói függetlenséget védő rendelkezéseit.
A vita pedig tovább bonyolódott, hiszen ahogy arról nemrég beszámoltunk, Evgeni Tanchev, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt kérte a Bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Lengyelországban a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszerrel kapcsolatos lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal. A lengyel álláspont ugyanakkor az üggyel kapcsolatban egyértelműen az, hogy az Európai Bizottság és az azzal összhangban álló főtanácsnoki indítvány sérti Lengyelország szuverenitását. A Bizottság oldalán több uniós tagállam is beszállt az eljárásba, amit viszont könnyen lehet úgy értelmezni, hogy külföldi szereplők próbálnak beavatkozni a lengyel igazságügyi rendszerbe.
Jól látható tehát, hogy
Arról nem is beszélve, hogy a lengyel belpolitikai reformok kritikájának igen rossz visszhangja van egy olyan időszakban, amikor az európai kontinens a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági kihívásaival küzd. Mindez kihat az Európai Unió megítélésére Lengyelországban, a tendencia pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a konfliktus nagyobb vesztese a polgárok szemében az Európai Unió lesz.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP