Tüntetések voltak Moszkvában és Szentpéterváron Alekszej Navalnij mellett, többeket őrizetbe vettek.
A hatósági tilalom ellenére tüntetések voltak szerda este számos orosz városban, köztük Moszkvában és Szentpéterváron Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus mellett. A belügyminisztérium szerint a moszkvai megmozduláson mintegy hatezren, a szentpétervárin pedig négy és fél ezren vesznek részt.
Moszkvai idő szerint este nyolcig az OVD-Info civil szervezet szerint Oroszországban 459 embert vettek őrizetbe, közülük 82-t Ufában, 42-t Szentpéterváron, 36-ot Kemerovóban, 33-at Barnaulban, 30-at Novokuznyeckben, 23-at Szocsiban, 21-et Tomszkban, 18-at Moszkvában, 14-et Irkutszkban, 9-9-et pedig Tyumenyben és Jekatyerinburgban.
Navalnij több közeli emberét is lekapcsolták
Alekszej Navalnijt a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe január 17-én, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, miután több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték.
Február óta dagad a Navalnij-ügy
Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.
mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa szombaton azt mondta, hogy a 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat.
A hatóságok szerint Navalnij infúziót kap
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy Navalnijt a börtönkórházban kedden az ügyészségi felügyelet keretében felkereste négy olyan orvos, aki nem az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) alkalmazottja. Moszkalkova közölte, hogy
„egyelőre nincs komoly ok az aggodalomra az őrizetes egészségi állapotával kapcsolatban, a szükséges ellátásban részesül és infúziót kap”.
Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
