Mi ez a november 7-i, budapesti össznyugati konferencia, amiről Orbán Viktor beszélt?
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt az összeurópai konferenciáról, amit Budapesten tartanak november 7-én. De mi is ez? Utánajártunk!
Megszűnik a nagy presztízsű, 1945-ben alapított Közigazgatási Nemzeti Iskola (ENA), és a helyét egy nyitottabb, kevésbé elitista intézmény váltja fel Közszolgálati Intézet (ISP) néven.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia államfő egy, a közigazgatási témában szervezett videokonferencián jelentette be csütörtök este az elképzelést, amelyre a kormány- és elitellenes, úgynevezett sárgamellényes tüntetéseket követően, 2019-ben már ígéretet tett.
Elitegyetem
A kelet-franciaországi Strasbourgban működő ENA-t 1945-ben alapította Charles de Gaulle tábornok, s az utolsó hat államfő közül négy, köztük maga Emmanuel Macron, valamint kormányának több tagja, illetve a francia nagyvállalatok vezetőinek többsége is ott szerezte a diplomáját.
A francia elitképzőnek számító ENA-t a kritikusai gyakran azzal vádolták meg, hogy belterjessé tette a hétköznapi franciáktól elszakadt elitet. Macron célja, hogy az új intézmény a diákok kiválasztásában, az oktatásban és a tanulók osztályozásának módjában is sokszínűbb legyen.
A videokonferencián az elnök elmondta: az ISP-hez tartozik majd ezentúl a közigazgatási tanulmányokat folytató valamennyi hallgató, és az ISP közös alapképzést nyújt majd a már létező, 13 közszolgálati iskolának. Szerinte a leendő diákok kiválasztásában „alapvető forradalom” várható, miután az új intézmény a társadalom szélesebb rétegeiből toborozza majd a hallgatókat, s a korábbiaknál demokratikusabbá kívánja tenni a hozzáférést a közigazgatás vezető posztjaihoz.
Elefántcsonttorony
A nehéz felvételi vizsgát követően világszínvonalú ingyenes oktatást és magas ösztöndíjat nyújtó ENA 134 országból fogad diákokat. Egy 2015-ben megjelent tanulmány szerint azonban egy ideje már nem váltotta be a társadalmi keveredést és felemelkedést illetően a hozzá fűzött reményeket, ami pedig az egyik fő cél volt a második világháborút követő alapításakor.
Az alacsonyabb társadalmi rétegek irányába történt többszöri nyitási kísérletei ellenére az ENA Franciaországban egyre inkább a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének és a hétköznapi emberektől elszakadt elitnek a jelképévé vált, miután a retorikai képességet igénylő szóbeli felvételi vizsgák miatt a falai közé szinte kizárólag a már az elithez tartozó, nagy műveltséggel rendelkező fiatalok tudtak bekerülni. A felvételt nyert diákok 70 százalékának legalább egyik szülője felsőfokú végzettségű.
Sárgamellényesek
Az „enások” 2018-2019-ben a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom egyik célpontjai voltak. Emmanuel Macron ekkor jelentette be az ENA megszüntetését, de – ahogyan akkor fogalmazott – nem azért, „mert örömet okoz ennek a nagy iskolának az eltörlése, hanem azért, hogy valami olyan épüljön a helyén, amely jobban működik”. E kijelentéséért az ENA védelmezői demagógiával vádolták az államfőt.
Az új képzés egyik fő változása, hogy az iskolából kikerülő diákok ezentúl nem foglalhatják el automatikusan a legfontosabb közszolgálati vezető posztokat, hanem előbb gyakorlati téren kell majd kipróbálniuk magukat a közigazgatásban.
(MTI)
Nyitókép: Jeff Pachoud / POOL / AFP