Angela Merkel szerint Németországnak és Kínának a WHO-n keresztül kölcsönösen el kell ismernie az oltóanyagokat.
Németországnak és Kínának az Egészségügyi Világszervezet (WHO) révén kölcsönösen el kell ismernie az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen használt oltóanyagokat – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a 6. német-kínai kormánykonzultáció előtt.
Nyílt és átlátható kommunkáció kell a vakcinák kapcsán
Angela Merkel a kínai miniszterelnökkel, Li Ko-csianggal közösen vezetett online tanácskozás előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy
Hozzátette, ezzel nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy saját lakosságuk beoltását lehetővé tegyék, hanem ahhoz is, hogy nyíltan és átlátható módon beszéljenek az oltóanyaggyártásról, valamint az oltóanyagokat lehetőség szerint kölcsönösen elismerjék, legalábbis az Egészségügyi Világszervezetnél – hogy így győzhessenek a vírus elleni küzdelemben.
Az EU és Kína átfogó megállapodásra készül
Angela Merkel felidézte, hogy a 2020 második félévi német európai uniós (EU-) elnökség idején sikerült lezárni a tárgyalásokat az EU és Kína átfogó beruházási megállapodásról. Erre a megállapodásra lehet felépíteni a jövőbeli gazdasági kapcsolatokat, amelyeket az átláthatóság,
– mondta a kancellár.
Az ENSZ egy másik szakosított szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott alapkövetelményekkel kapcsolatban kiemelte: nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a munkavállalók mindenütt, Németországban és Kínában is megfelelő körülmények között dolgozhassanak.
Vannak nehéz kérdések is
Azonban a német-kínai kapcsolatok a gazdaságnál jóval szélesebb kört, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlat védelméig egy sor ügyet ölelnek fel, és vannak nehéz kérdések is. Hagyományosan ilyen kérdés az emberi jogok helyzete, és ezzel kapcsolatban vannak "nézeteltérések", a többi között Hongkonggal összefüggésben – mondta Angela Merkel.
A kormánykonzultáció intézményét 2010-ben hozták létre, a két kabinet kétévente ülésezik közösen. A két ország kapcsolatának erősségét jelzi, hogy Németország Kína első számú kereskedelmi partnere Európában, Kína pedig Németország első számú kereskedelmi partnere Ázsiában.
Az idei találkozót a koronavírus-világjárvány miatt online formában tartották, az eredeti menetrend szerint Peking lett volna a helyszín. A tanácskozás alkalmából aláírtak egy sor szándéknyilatkozatot, a többi között a klímavédelem ügyében folytatott tudományos kutatások területén kezdett együttműködés erősítéséről.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
