A rendszerkritikus ellenzéki párt társelnöke a határon túli románok ügyeivel foglalkozó szenátusi bizottság elnöki tisztségét is betölti. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a politikus a sajtótájékoztatón elmondta: a közelmúltban meglátogatta az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovina román közösségét, és tolmácsolta a közösség vezetőinek aggodalmát a bukaresti kormányzat felé.
Az AUR szenátora szövetségre lépne a határontúli románok érdekében
Az ukrajnai román vezetők azt nehezményezték, hogy a román állam nem ad már ösztöndíjat azoknak a diákoknak, akik románul szeretnének tanulni.
Megemlítette: az ösztöndíjak kerete nem került be a költségvetési törvénybe, és a parlament elutasította azt a módosító javaslatát, amely előirányozta volna az ösztöndíjakra szánt pénzkeretet.
„Magyar barátainknak is van nemzeti kisebbségük Ukrajnában. Az ott élő magyaroknak vannak iskolái, gimnáziumai, magyar egyetemi katedrái, és jelentős támogatást kapnak a kulturális tevékenységeikre. A legkomolyabban gondolok arra, hogy eleget tegyek az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője megkeresésének, és lépjünk szövetségre az ukrajnai magyarok és románok jogainak és szabadságjogainak a védelmében. Van egy nyilvános párbeszédmeghívásunk egy ilyen szövetség megalakítására. Véleményem szerint példaértékű Magyarország törődése a határain túl élő magyar közösségekkel. Ez modellértékű lehet más országok számára is, akik törődnének a határaikon kívüli kisebbségeikkel” – idézte a pártelnököt az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ tagadja, hogy közeledtek volna a román nacionalistákhoz
Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője határozottan cáfolta az MTI-nek, hogy a szövetség együttműködési ajánlatot tett volna az AUR-nak. „Soha semmilyen együttműködésről nem volt szó az AUR-ral, ez nem is lehetséges. Az RMDSZ mindig kiállt azonban az ukrajnai magyar és román nemzeti kisebbségi közösségekért” – nyilatkozta a politikus. Turos Lóránd hozzátette:
az RMDSZ szenátorai nincsenek jelen a határon túli románok szenátusi bizottságában,
és arról sincs tudomása, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban a koalíciós pártok tárgyalásain felmerült volna az ukrajnai kisebbségek kérdése.
Az AUR erőszakos magyarellenességgel törte át a parlamentbe jutási küszöböt
Az AUR általános meglepetést okozott azzal, hogy a rendkívül alacsony részvétel mellett tartott tavaly decemberi parlamenti választásokon a szavazatok mintegy 9,1 százalékát szerezte meg, és a parlament negyedik legerősebb pártjává vált. A párt színében nyert képviselői mandátumot a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen indított pereiről elhíresült Dan Tanasa is. A Bálványos Intézet közelmúltban ismertetett elemzése szerint az AUR az úzvölgyi temetőfoglalás konfliktusát meglovagolva a magyarellenességével vált láthatóvá, de később témát váltott, és az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazdasági protekcionizmus témájára összpontosított. Az elmúlt hetekben a járványügyi korlátozások elleni tüntetések élére állt.