Veszélyben a béke Hegyi-Karabahban

2021. március 16. 12:44

A karabahi Hadruti járásban az örmény örökség megsemmisítése folyik, ami akadályozza a tartós béke megteremtését a térségben – figyelmeztetett Ara Ajvazján örmény külügyminiszter kedden, miután Jerevánban tárgyalt Ann Linde svéd külügyminiszterrel, aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét tölti be.

2021. március 16. 12:44
null

Ajvazján a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az örmény örökség megsemmisítése a Hadruti járásban, és azeri települések létrehozása ott nem szolgálhat alapul a térségbeli tartós béke megteremtéséhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Azerbajdzsán még fogva tart örmény hadifoglyokat.    

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabahban tavaly szeptember 27-én ismét harcok robbantak ki.

Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. A tűzszüneti megállapodással összhangban a szovjet időkben a Hegyi-Karabah autonóm területhez tartozó Hadrúti járás majdnem teljesen és Susa (örményül Susi) városa is Azerbajdzsánhoz került.    

A jereváni tárgyalások után Ajvazján úgy nyilatkozott, hogy Örményország erős társelnökségben érdekelt az EBESZ minszki csoportjában.

Leszögezte, hogy kizárólag a minszki csoport keretein belül lehet véglegesen politikai megoldást találni a hegyi-karabahi konfliktusra, és a csoportnak kell vezető szerepet betöltenie a békefolyamatban. A hegyi-karabahi konfliktus rendezésére az EBESZ keretein belül 1992-ben alakított minszki csoport társelnökei Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország. A csoport munkájában Fehéroroszország, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország és Törökország, illetve Örményország és Azerbajdzsán is részt vesz. A minszki csoport az elmúlt csaknem három évtizedben számos kezdeményezést tett a válság rendezésére, de jórészt eredménytelenül.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtószolgálata

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mokány
2021. március 17. 20:12
Két pogány közt.
aventus
2021. március 16. 16:43
A Szovjetunió felbomlása után létrejött nemzetállami határok a sztálini-hruscsovi önkényes és ostoba rendelkezések nyomán számos konfliktus forrásai.Hasonló igazságtalanságokat rögzítenek mint a Párizs környéki békediktátumok, vagy az afrikai gyarmatok utáni államhatárok.Az örményeket sújtó igazságtalanságok égbekiáltóak!Érthetetlen a magyar külügyminisztérium elvtelen viselkedése!
Akitlosz
2021. március 16. 14:51
Egy 2021-es külső beavatkozástól mentes román-magyar háború szimulációban az eredmény az, hogy Románia győz és ellenőrzése alá vonja a Tiszától keletre lévő területeket. A magyar haderő honvédelemre sem elegendő.
packó_
2021. március 16. 13:11
Amit nem tudnak mecsetté alakítani, azt lerombolják. Ez a valóság, kedves hülye Európa, észre kellene a valóságot venni és elgondolkodni, mielőtt nem késő. Tartok tőle, hogy már késő.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!