Veszélyben a béke Hegyi-Karabahban

Ajvazján a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az örmény örökség megsemmisítése a Hadruti járásban, és azeri települések létrehozása ott nem szolgálhat alapul a térségbeli tartós béke megteremtéséhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Azerbajdzsán még fogva tart örmény hadifoglyokat.    

Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. A tűzszüneti megállapodással összhangban a szovjet időkben a Hegyi-Karabah autonóm területhez tartozó Hadrúti járás majdnem teljesen és Susa (örményül Susi) városa is Azerbajdzsánhoz került.    

Leszögezte, hogy kizárólag a minszki csoport keretein belül lehet véglegesen politikai megoldást találni a hegyi-karabahi konfliktusra, és a csoportnak kell vezető szerepet betöltenie a békefolyamatban. A hegyi-karabahi konfliktus rendezésére az EBESZ keretein belül 1992-ben alakított minszki csoport társelnökei Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország. A csoport munkájában Fehéroroszország, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország és Törökország, illetve Örményország és Azerbajdzsán is részt vesz. A minszki csoport az elmúlt csaknem három évtizedben számos kezdeményezést tett a válság rendezésére, de jórészt eredménytelenül.

(MTI)

Fotó: MTI/EPA/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtószolgálata