Az EB kész átgondolni az egyes oltóanyagok jóváhagyása felgyorsításának minden lehetséges módját.
Az Európai Bizottság fontolóra veszi a koronavírus elleni lehetséges vakcinák esetében az eddig alkalmazott szigorú forgalomba hozatali engedély megadásánál gyorsabb, rendkívüli jóváhagyási eljárás kidolgozásának lehetőségét – közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden.
Sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen kész átgondolni az egyes oltóanyagok jóváhagyása felgyorsításának minden lehetséges módját. Szavai szerint sor kerülhetne az uniós szintű sürgősségi engedély megadására a tagállamok közötti felelősség megosztásával. „Amennyiben ez az alternatíva kiváltja a tagállamok érdeklődését, a testület azonnal elkezdi kidolgozni a javaslatot” – mondta, azt azonban nem említette, hogy melyik vakcináról lenne szó. „Mindazonáltal a biztonság és a hatékonyság továbbra is az uniós bizottság prioritásának középpontjában áll” – tette hozzá.
„A tagállamoknak azonban a kezdetektől fogva lehetőségük volt az oltóanyag-beszerzésre vonatkozó egyéb szerződések megkötésére is az EU stratégiáján kívül” – tette hozzá a szóvivő. Az uniós oltóanyag-portfólióban jelenleg a Moderna (460 millió adag), a Pfizer/BioNTech (600 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag) és a CureVac (405 millió adag) vállalatokkal aláírt vakcinabeszerzések szerepelnek.
Emellett az uniós bizottság december közepén lezárta az amerikai Novavax vállalattal folytatott megbeszéléseket is a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaga beszerzéséről,
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke január elején azt közölte: minden oltóanyagnak, amely az EU piacára kerül, át kell esnie az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatán. Erik Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője november végén azt mondta: az Európai Unióban elérhető vagy a jövőben elérhetővé váló oltóanyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó uniós minőségi és jóváhagyási előírásoknak. Az előírástól azonban a tagországok vészhelyzet esetén, sürgősségi eljárás keretében, ideiglenesen és korlátozott módon eltérhetnek. Ilyen esetben
A tagállamok által vészhelyzet esetén, saját hatáskörben, ideiglenesen engedélyezett vakcinákat azonban kizárólag saját területükön forgalmazhatják, más uniós tagállamban nem. Stefan De Keersmaecker ezzel összefüggésben a novemberi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós engedély nélküli oltóanyag forgalomba hozataláért az azt alkalmazó tagállam viseli a felelősséget. Tájékoztatása szerint amennyiben egy vakcina felhasználását egy tagállam engedélyezi, akkor az oltóanyag csak abban a tagországban válik forgalmazhatóvá.
Az Európai Bizottság azt támogatja, hogy az uniós területén alkalmazott vakcinák forgalomba hozatalát az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezze. Az ügynökség alaposan tanulmányozza az oltóanyagok hatékonyságát és biztonságosságát forgalomba hozatal előtt. Az eljárás nagyon fontos az európai állampolgárok biztonságának szavatolásához. az Európai Unió oltási stratégiáját a minőségi vakcinák beszerzésére helyezezi, azokra az oltóanyagokra, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatékonynak és biztonságosnak ítél – tette hozzá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
