A kérdésben Magyarország és Lengyelország negatív példaként került szóba.
El kell érni, hogy az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális) csoportokhoz tartozók családot alapíthassanak mindenütt az Európai Unióban anélkül, hogy bármilyen megkülönböztetés érné őket – foglalt állást Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
Az EB támogatásával
A máltai biztos az uniónak az LMBTI-hez tartozók szabadságát biztosító övezetté nyilvánítását szorgalmazó indítványról tartott vitában szólalt fel. Elmondta, hogy az indítványt az Európai Bizottság is támogatja, mivel a testületnek az a meggyőződése hogy mihamarább ki kell építeni egy egyenlőségen, megkülönböztetésmentességen alapuló EU-t. Hangsúlyozta: az uniónak olyan helynek kell lennie, ahol mindenki az lehet, ami szeretne lenni, és azt szeretheti, akit akar, anélkül, hogy hátrányos következményektől kéne tartania.
– jelentette ki. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban még mindig nagyon sokan élnek ebből a szempontból jogfosztottságban. Mint mondta, néhány tagállamban az LMBTI-csoportokhoz tartozók állandó nyomásnak vannak kitéve azáltal, hogy a politikusok és a vallási vezetők
ujjal mutogatnak rájuk, és azt terjesztik, hogy veszélyesek a gyerekekre nézve."
Rámutatott, hogy a bizottság által múlt novemberben bemutatott LMBTI-stratégia egyenlő esélyeket és biztonságot kíván teremteni ezen kisebbséghez tartozók számára az uniós tagállamokban. A testület megkezdte a stratégia végrehajtását, és figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok alkalmazkodnak-e az uniós előírásokhoz.
Magyarország és Lengyelország
Sophie In 't Veld, az EP Renew frakciójának holland képviselője a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban az „LMBTI-mentes övezetek” bevezetése baljós üzenetet hordoz, de Európa azon üzenete, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz, erősebb ennél.
Felszólítom az EU polgárait, hogy ezt az üzenetet visszhangozzák”
– jelentette ki a képviselő. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő azt emelte ki, hogy „ha valakinek a jogait veszélyeztetik Európában, akkor az egyben fenyegetést jelent a demokráciára, a szólásszabadság és média szabadságra és az ellenzékiek szabadságára vonatkozóan is.”
„Nem meglepő, hogy Magyarországon és Lengyelországban ezek az aggályok felmerülnek. Ha a demokráciáért állunk ki, akkor támogatnunk kell a kisebbségeket is” – hangsúlyozta a képviselő.
Az EP csütörtökön szavaz az indítványról.
(MTI)
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
