Örményországot válságba sodorta az, hogy hadserege vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinjánnak nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel. Február 25. óta folyamatosak a tömegtüntetések Pasinján ellen, de mellette is.
Gaszparján és helyettesei február 25-én lemondásra szólították Pasinjánt,
aki ezt puccskísérletnek nevezte, és többször kezdeményezte Armen Szárkiszján államfőnél a vezérkari főnök menesztését. Másfél héttel ezelőtt Pasinján közölte, hogy Gaszparján már fel van mentve, mert az államfő nem írta ugyan alá a megadott határidőig a felmentésről szóló kérését, de nem is utalta az alkotmánybíróság elé az ügyet.
Gaszparján alkotmányellenesnek tartja menesztését, ezért közigazgatási bírósághoz fordult.
Szárkiszján nem hagyta jóvá Pasinjánnak azt a kérését sem, hogy Artak Davtján altábornagyot nevezze ki vezérkari főnökké, kérte viszont az alkotmánybíróságtól a katonai szolgálatról és a katonák jogállásáról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Ez a jogszabály rendelkezik a vezérkari főnök kinevezéséről és menesztéséről is.