Az EU azt állítja, az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete reagált a borsonline.hu szombaton megjelent cikkére, amely azt írta, Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztos „letagadta”, hogy Brüsszelnek köze van a megállapodásokhoz. A lap szerint a szerződéseket érzékeny (sensitive) minősítéssel látták el, mintha „titkolni akarnának valamit”. Az Európai Bizottság az uniós tagállamok megbízásából és egyetértésükkel kötött előzetes megállapodásokat koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére hat vakcinagyártóval – írta az EU-képviselet. Ezek a megállapodások a közös oltóanyag-beszerzés alapvető feltételeit szabják meg. A tagállamok bármelyike dönthetett volna úgy, hogy nem vesz részt ebben a megállapodásban, de egyik sem élt a lehetőséggel – közölték. Az uniós szintű előzetes beszerzési megállapodások alapján a tagállamok egyénileg kötik meg a konkrét megrendelési szerződéseket a gyártócégekkel. Az adott államra vonatkozó gyakorlati szállítási és mennyiségi feltételeket ezek a szerződések tartalmazzák – írták.
A szerződéses feltételek bizalmas kezelését a vakcinagyártók kötötték ki
Ezekről a tagállami megrendelésekről beszélt az Európai Bizottság szóvivője a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy nem az uniós bizottság, hanem a tagállamok kötik meg a szerződéseket, „ami természetesen nem mond ellen az Európai Bizottság által aláírt előzetes beszerzési megállapodások létezésének" - emlékeztettek. Kijelentették továbbá, hogy az Európai Bizottság az általa kötött uniós keretmegállapodásokra vonatkozó átláthatóság híve, a dokumentumok nyilvánosságra hozatala azonban nem rajta múlik. A szerződéses feltételek bizalmas kezelését a vakcinagyártók kötötték ki üzleti érdekeikre hivatkozva – írták. „Ezért jogilag csak szerződéses partnereink hozzájárulásával lehetséges a megállapodásokat nyilvánosságra hozni. Ennek fényében az Európai Bizottság kapcsolatban van a vállalatokkal, (...) hogy minél több keretszerződést megismerhessen a nyilvánosság” – áll a közleményben. Az uniós bizottság a szerződések közül hármat – AstraZeneca, CureVac, Sanofi-GSK – már nyilvánosságra hozott az érintett cégek egyetértésével, bizonyos bizalmas üzleti adatok kitakarásával – írták.
Hat céggel szerződtek
Az Európai Bizottság eddig a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
(MTI)
Fotó: MTI
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
