A külügyminiszter szerint az EU tovább akarja növelni a migrációs nyomást a tagországokra.
Az Európai Unió 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állammal kötött Cotonoui partnerségi megállapodása migrációs megállapodássá vált, amivel az EU tovább akarja növelni a migrációs nyomást az EU tagországokra – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos ülésének szünetében.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta,
Nem most van itt az ideje annak, hogy a térségből származókat arra ösztönözzék, hogy Európába jöjjenek – hangsúlyozta. Kijelentette: Magyarország ezt nem fogja engedni, minden létező eszközzel fel fog lépni ellene. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a koronavírus-járvány árnyékában újabb roham induljon Brüsszelben a migráció felpörgetése érdekében”.
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy nemzeti parlamentünknek legyen lehetősége eldönteni, hogy akarunk-e alkalmazni egy migrációpárti dokumentumot” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
– mondta Szijjártó Péter az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos ülésének szünetében.
A politikus hangsúlyozta, ilyen stratégiai jelentőségű döntés különösen értelmetlen akkor, amikor a nemzetközi együttműködések jelentősége rendkívüli mértékben növekszik, amikor
Az EU friss szankciói rendkívül károsak, ugyanis tovább fogják mérgezni az unió és Kína együttműködését, holott, ha az együttműködést az észszerűség talajára lehetne helyezni, abból komolyan profitálhatna az Európai Unió – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Az Európai Unió Tanácsa hétfői ülésén szankciókat fogadott el 11 mianmari ember és entitás ellen, akik, illetve amelyek felelősek a február 1-jei puccs végrehajtásáért, illetve az annak nyomán kirobban tüntetések erőszakos elfojtásáért. A szankciós listán négy kínai állampolgár is szerepel.
(MTI)
Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
A motorost kórházba szállították.
A sorosista politológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
