A bürokratikus elit és az identitáspolitika elárulta a jogállamiságot

Jonah Goldberg amerikai újságíró, író, 1998 és 2019 a National Review munkatársa, ezt követően a Los Angeles Times publicistája volt, majd az általa alapított The Dispatch nevet viselő online politikai magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. Több könyve is New York Times bestseller lett, köztük a 2008-ban megjelent Liberal Fascism, valamint a 2018-ban kiadott Suicide of the West c. műve, melyben az amerikai demokrácia és jogállam hanyatlásáról írt.

A szokásjog a kapitalizmus és a jogállam úttörője volt 

Goldberg szerint az emberek a történelem során évszázadokon keresztül az erőszak és a nyomor árnyékában éltek. Vagy, ahogy Thomas Hobbes angol filozófus fogalmazott, elődjeink élte veszélyes, állatias és rövid volt. A szerző arra világ rá, hogy

A felvilágosodást követően a globális GDP soha nem látott ütemben növekedett, az átlagember életszínvonala folyamatosan javult, az emberiség történelmét többé nem a nyomor, hanem a fejlődés és a jólét jellemezte. 

Goldberg úgy véli, mindez nemcsak azért következett be, mert a kapitalizmus megszilárdulása fenntartható gazdasági növekedést eredményezett világszerte, hanem azért, mert Nyugaton új filozófiai irányzat került előtérbe. A klasszikus értelemben vett liberalizmus új gondolkodási keretrendszert állított fel az uralkodók, a kormányok és a társadalmak számára. Megjelentek a polgári jogok, a királyok túlhatalmát a jogállam sikeresen korlátozta és a civil társadalom megerősödésével az egész emberiség fejlődési pályára állt. 

Az angol szokásjog Európában elsőként tette lehetővé az uralkodó hatalmának keretek közé szorítását, hiszen a precedensekre épülő jogrendszert a király nem tudta saját érdekei szerint alakítani, így a polgárok jogai sérthetetlenné váltak. Anglia másik előnye földrajzi elhelyezkedésére vezethető vissza, hiszen szigetország révén az uralkodóknak kevésbe kellett külső fenyegetéstől tartaniuk. 

Így a kontinentális Európától eltérően a társadalom nem élt folyamatos fegyverkezési kényszer árnyékában, vagyis az európai, militáns trendektől eltérően szabadabb társadalom alakult ki. A modernitás egyik legnagyobb eredménye – a soha nem látott gazdasági fejlődésen túl –, hogy képes volt kiküszöbölni az erőszakot, ami végigkísérte az emberiség történelmét.

A negyedik hatalmi ág tönkretette a demokráciát 

Mára a fékek és egyensúlyok rendszere meggyengült az Egyesült Államokban, ami annak az eredménye, hogy

Az állami intézményrendszer egyensúlya felborult, az elitek befolyása túlságosan megnőtt, a hatályos jogszabályok és normarendszerek így nem képesek kordában tartani a hatalmukat. Pedig az USA alapító atyái nem hiába választották szét a hatalmi ágakat, tudták jól, hogy a hatalom túlzott koncentrációja elnyomáshoz vezet. A XXI. században azonban az elitek túlhatalmát semmi sem kontrollálja, ami alapjában megrengette a liberális intézményrendszer fenntarthatóságát. 

A másik problémát a bürokratikus államapparátus (administrative state) jelenti, amit Woodrow Wilson elnök hozott létre. A bürokrácia negyedik hatalmi ágként jelent meg az Egyesült Államokban, annyi különbséggel, hogy ez az ág nem demokratikus:

A túlzott bürokrácia, a túlszabályozás és az állami közbeavatkozás negatív hatással van a gazdasági növekedésre, ami hozzájárult a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ezzel voltaképpen a „negyedik hatalmi ág” tönkretette a jogállam fékek és egyensúlyokra épülő rendszerét. Ez segítette elő Donald Trump 2016-os sikerét, hiszen az állampolgárok többsége ráeszmélt arra, hogy olyan elit jött létre, amely visszafogja Amerika fejlődését. 

Köszönhetően a baloldal kártékony politikájának, előtérbe kerültek a faji kérdések és a szexuális orientáció témaköre. Ezzel voltaképpen az embereket biológiai tulajdonságok alapján különböztetik meg, vagyis alapvető emberi tulajdonságok mentén fogalmaznak meg politikai célokat. A szerző szerint ez a megközelítés kísértetiesen hasonlít a törzsi gondolkodásra, az emberiség legrosszabb tulajdonságait hívja elő, ami a történelem sokán mindig konfliktushoz vezetett.

Goldberg úgy véli, hogy a populizmus nem megoldást a társadalmi problémára, csakis az amerikai alkotmányban lefektetett klasszikus liberális intézményrendszer szellemiségéhez való visszatérés kínál alternatívát. A törzsi mentalitás visszaszorításához a családokat társadalmi szerepét kell javítani, ezzel ugyanis a hangsúly a faji és szexuális kérdésekről a közösségek alapjaként funkcionáló családokra terelődhet. A szerző úgy gondolja, csak az erős családok képesek átadni a szabadság értékét és a piaci gondolkodást az új generációk számára.

Johan Goldberg: Suicide of the West: How the Rebirth of Tribalism, Populism, Nationalism, and Identity Politics is Destroying American Democracy. New York: Crowd Forum, 2018. 

Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás 

Fotó: pixabay.com