Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) követelése durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe az orosz külügyminiszter szerint.
Teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, és nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az a követelése, hogy Oroszország bocsássa szabadon az Yves Rocher-ügyben elítélt Alekszej Navalnijt –állította Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter csütörtökön.
A tárcavezető arra reagált, hogy az EJEB saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. „Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is
ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe”
– hangzott a közlemény.
„Másodszor, ez a követelés megalapozatlan és jogszerűtlen, mert nem tartalmaz utalást egyetlen olyan tényre, olyan jogi normára sem, amely lehetővé tenné a bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon. Harmadszor, a követelés szándékosan teljesíthetetlen, mert az orosz jogrend értelmében nincs jogalapja az adott személy felszabadításának” – fogalmazott Csujcsenko.
Az orosz igazságügyi tárca a TASZSZ hírügynökségnek még szerdán rámutatott arra, hogy az Európa Tanács tagállamai által egyöntetűen elismert szubszidiaritás elve alapján az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit.
Mindemellett az úgynevezett
az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.
Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben, ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.
Navalnij védői az Európai Tanács segítségét kérik
Korábban Olga Mihajlova, Navalnij ügyvédje közölte, hogy az ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést. A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről és végrehajtásáról rendelkező cikkének végrehajtását.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.
miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták. Az ügy fellebbviteli tárgyalását péntekre tűzték ki.
Az Yves Rocher Vostok-ügyben Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.
Az EJEB 2017 októberében „önkényesnek” és „nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij-fivérektől több európai konvenció megsértésével megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogot, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az EJEB-ítélet alapján Moszkva több mint 80 ezer euró kártérítést fizetett ki, elismerve, hogy az orosz hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének több rendelkezését. Az orosz legfelsőbb bíróság az EJEB határozatával kapcsolatban 2018-ban folytatta az eljárást a Navalnij-fivérek ügyében, de helybenhagyta az alsóbb szintű bírósági döntést. Oleg Navalnij a büntetését már letöltötte.
(MTI)
Kép: Alekszej Navalnij. Fotó: MTI/EPA/Jevgenyij Feldman
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A politikai déjà vu esete: gesztusok és szlogenek – mi eredeti, és mi az, ami csak másolat?
Búcsút inthetünk lassan azoknak a nyárestéknek, amikor a földön heverve bámuljuk az eget. A csillagok eltűnése mögött sokszor emberi tevékenység áll.
