A vád érveinek ismertetésével folytatódik Donald Trump alkotmányos felelősségre vonási tárgyalása.
A republikánus politikus ellen a demokrata többségű képviselőház lázadás szítása miatt emelt vádat, a Capitolium január eleji megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt, amely után hívei megrohamozták a törvényhozás épületét. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is.
A demokraták úgynevezett impeachment-menedzserei azt tervezik, hogy
Az eljárás egyik név nélkül nyilatkozó segédje azt mondta: a videó „szélsőséges erőszakot” mutat be, és világossá teszi, hogy milyen további biztonsági kockázatokat jelentett a felkelés, azaz, hogy „Trump közönsége milyen közel került a szenátorokhoz, a kongresszus tagjaihoz és az alkalmazottakhoz”.
napi legfeljebb 8 órában. Azaz a demokraták szerdán és csütörtökön, Trump ügyvédei pedig pénteken és szombaton kapnak szót. Később lesz alkalma a szenátoroknak kérdéseket is feltenni, és további eljárási szavazások is lehetnek.
Kedden, a tárgyalás első napján a demokraták kijelölt képviselői és Donald Trump ügyvédei arról vitáztak, hogy alkotmányellenes-e a volt elnök elleni eljárás. Végül órákon át tartó tárgyalás után a szenátus 56:44 arányban megszavazta, hogy Trump alkotmányos felelősségre vonása nem alkotmányellenes, azaz folytatódhat az eljárás.
2019-ben hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával indult vele szemben impeachment-eljárás, akkor a szenátus felmentette. Nagy valószínűséggel most is ez lesz az eljárás vége, ugyanis az elítéléshez a szenátusban kétharmados többség kell, márpedig a testületben 50:50 a republikánusok és a demokraták aránya. Így legalább 17 republikánusnak is támogatnia kellene az elnök elítélését, márpedig a keddi szavazáson is csak hat voksolt a Trump elleni impeachment alkotmányossága mellett.
Ha Trumpot végül mégis elítélik, elveszítheti a neki járó juttatásokat, és a szenátus egy utólagos szavazást tarthat arról, hogy soha többet ne indulhasson újra elnökválasztáson. Ehhez már nem kell kétharmad, elég egyszerű szavazattöbbség.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/Noah Berger
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
A miniszterelnök politikai igazgatója találkozott Donald Trumppal, Robert F. Kennedyvel, Tucker Carlsonnal és Jordan B. Petersonnal szintúgy.
Nate Silver szerint a felmérések alapján nem lehet megmondani ki vezet, de ő ennek ellenére határozott jóslatot tett.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
