Az alapjogi NGO-k a Biden vezette Egyesült Államokban látják az emberi jogok legfőbb védelmezőjét

Amnesty International Australia: Joe Biden helyezze az alapjogok ügyét minden más ügy elé

„Globális szuperhatalomként az Egyesült Államok kormányának politikája mindannyiunkat befolyásol, ezért felhívjuk a Biden-adminisztrációt arra, hogy az emberi jogokat mindenfajta politikaalkotásuk elé helyezzék” – intézte felhívását a ma beiktatott Joe Biden részére az Ausztráliában Működő Amnesty International vezetője, Sam Klintworth.

Klintworth szerint ugyanis az emberi jogok előtérbe helyezése útján

Klinthworth továbbá úgy véli, hogy Biden kormánya előremozdíthatja a gender egyenlőség és a női egyenjogúság ügyét is. Az Amnesty International vezetője mindemellett Bidentől a szövetségi szintű halálbüntetések eltörlését is várja.

Az Amnesty Guantanamo felszámolását és a felelősök elszámoltatását is követeli

Daphne Eviatar, az Amnesty International egyik programigazgatója arra figyelmeztet, hogy még mindig 40 fogvatartott él a guantanamói börtönben. 

„Többről van szó, mint arról a 40 főről, akit még mindig fogva tartanak a guantanamói fegyintézetben – a nemzetközi jog által is üldözött bűncselekményekről beszélek, amelyek az elmúlt 19 év során estek, amelyek kapcsán a felelősségre vonás mindmáig elmaradt. (…) Guantanamo ügye feloldozhatatlanul összefonódott az elmúlt évek kormányzatainak minden szintjével...titkos áthelyezésekről, jegyzőkönyv nélküli kihallgatásokról, kínzásokról (…) beszélek.”

.”

- fogalmazott Eviatar.

A Human Rights Watch Jimmy Carter pályafutását ajánlja Biden figyelmébe

A saját bevallása szerint független Human Rights Watch igazgatója politikai értékelésében Donald Trump elnökségéről lesújtó véleményt, a demokrata elnökkel szemben pedig elvárásokat fogalmaz meg.

Mégis, némi politikai elköteleződés tetten érhető a 2021-es jelentés igazgatói előszavában. Kenneth Roth, az intézmény igazgatója ugyanis Biden’ s Challenge: Redeeming a US Role for Human Rights („Biden feladata, hogy visszaszerezze az Egyesült Államok korábbi szerepét az alapjogok területén”) című előszavában Donald Trump négyéves elnökségét nyíltan bírálva helyezi reményét a ma beiktatott Joe Biden ciklusába az alapjogok előmozdítása kapcsán.

„Donald Trump katasztrófa volt az emberi jogok számára” – kezdi érvelését az igazgató, aki a leköszönt elnök hivatali idejét felidézve állítja, hogy Trump elnöksége alatt egyenesen gúnyt űzött a menedékkeresők jogállásából, feltüzelte a fehér fennsőbbrendűséget hirdetőket („white supremacists”), tevékenyen aláásta a demokratikus folyamatokat, mindemellett gyűlöletre uszított a faji és vallási kisebbségek ellen.

A sort Roth folytatja, hogy végül arra a következtetésre jusson, hogy az általa lesújtó kifejezéssekkel illetett Trump-adminisztráció tevékenysége az Egyesült Államok kormányzatának hitelességét is csorbította.

Roth ugyanakkor naiv gondolatnak véli a Biden-adminisztrációt egyfajta „csodaszernek” tekinteni. Álláspontja szerint az utóbbi évtizedekben valahányszor új lakó költözött a Fehér Házba, az időről időre az emberi jogok eróziójához vezetett. Mint ismeretes, George W. Bush „war on terror”-doktrínája ugyan a terror elleni háborút hivatott keretbe foglalni, mégis rendszerszintű gyötrelmeket   hozott a világ bizonyos részeire; Roth a guantanamoi fogolytábort külön is említi, ahol vád alá helyezés nélkül tartottak fogva embereket, de felidézi a törvénytelen dróntámadásokat és a szintén jogalap nélküli megfigyelések rendszerszintűvé tételét – amelyet Barack Obama is csak kommunikáció szintjén ellenzett.

Roth tehát úgy véli, hogy az emberi jogok helyzete ma botrányos állapotban van. Éppen ezért

(Roth jelzi, hogy ez a koalíció nemcsak a Nyugatot, hanem néhány latin-amerikai és jó néhány muszlim országot is magába foglal).

A Human Rights Watch igazgatója szerint a 2020-során USA-szerte kirobbant faji alapú tilatkozáshullám (lásd például Black Lives Matter), koronavírus-világjárvány által felszínre hozott társadalmi konfliktusok bátorítást adhatnak Biden számára, aki példaként Jimmy Carterre tekinthet. Megjegyzendő, hogy azt Roth is elismeri, hogy Carter elnöksége alatt az emberi jogok jelentőségét többször is felülírták egyéb megfontolások.

Biden feladata tehát Roth szerint nem más, mint hogy a társadalmi problémákat – felvetéseket – jogi erőre emelje. Az igazgató álláspontja ugyanis az, hogy az Egyesült Államok jogrendszere jó ideje a gazdasági, szociális és kulturális jogokra koncentrál.

Roth összefoglalásképpen állítja, hogy Biden számára nem elég, ha „visszapörgeti az idő kerekét négy évvel”. Ez idő alatt ugyanis bizonyos országok időközben átvették a kezdeményező szerepet az alapjogok előmozdítása terén, így a Biden-adminisztráció feladata, hogy felvegye a tempót.

Az Open Society legszívesebben saját értékeit látná viszont Amerika külpolitikájában

Január 19-ei közleményükben az Open Society aktivistái is Joe Biden elnökségébe helyezték a bizalmukat. A szerzők teljes átalakítást tartanak szükségesnek a kormányzatban, így nem elégszenek meg azzal, ha Biden a hagyományos külpolitikai szakterületeken helyez emberi jogvédőket kulcspozícióba.

Így különösen fontosnak tartják, hogy a Biden-adminisztrációban a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council), a Belpolitikai Tanács (Domestic Policy Council) és a Nemzetgazdasági Tanács (National Economic Council) élén is alapjogászok álljanak.

„Joe Bidennek – ezúttal elnöki minőségében – újra megvan a lehetősége arra, hogy egy átfogó reformon keresztül újragondolja Washington szerkezetét azzal, hogy politikaalkotása során az Open Society által vallott értékeket helyezi előtérbe, s azokat integrálva biztosítja, hogy ezen értékeket univerzálisan, és egyenlően alkalmazzák – úgy itthon, mint a tengerentúlon is.”

”

- zárják közleményüket a Nyílt Társadalom Alapítvány tanácsadói.

Fotó: Patrick Semansky / POOL / AFP

Dobozi Gergely