A rezsibiztos rezsikörútra indult, hogy európai rezsiszámlákat nézegessen

Németh Szilárd szerint egyáltalán nem meglepő az eredmény, amit kaptak, hamarosan beszámolnak róla.

Részben megismételve decemberi állításait, részben pedig új részletekbe is bocsátkozva tartott sajtótájékoztatót a közösségi média szabályozását célzó tervezetről a lengyel igazságügyi miniszter. Megtudhattuk, amit eddig is sejteni lehetett: lengyel hatóság, lengyel jog alapján dönthet majd a tartalommoderálás alkotmányosságáról.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Lengyelország egyedi jogalkotói megközelítéssel viszonyul a közösségi média jogállami korlátok közé szorításához. A lengyel Igazságügyi Minisztériumot vezető Zbigniew Ziobro még tavaly decemberben jelentette be, hogy tárcája az internetes szólásszabadság védelmében egy új törvény létrehozásában gondolkodik.
2021. január 15-én Ziobro újabb sajtótájékoztató keretében árult el részleteket a tervezetről, ezúttal Sebastian Kaleta, az igazságügyi minisztérium államtitkárának társaságában. Ennek alkalmával Ziobro kiemelte, hogy a javaslat célja a lengyel állampolgárok szólássszabadságát hivatott védeni az online térben; szerinte ugyanis a globálisan mindenhol jelen lévő tech cégek cenzúrát felületeiken cenzúrát valósítanak meg, ez pedig a nyilvános viták torzulásához vezet.
Éppen ezért a törvénnyel kapcsolatban a jogalkotói elvárás nem más, mint hogy elfogadása esetén védje a lengyel állampolgárokat a szólásszabadságukat korlátozó beavatkozásoktól. A hatékonyságot hivatott garantálni, hogy a jogérvényesítésben – a világon idáig egyedülálló módon - az államapparátus szervei is részt vállalnak, így a tartalmak esetleges jogellenességéről nem moderátorok, illetőleg algoritmusok döntenének, hanem a lengyel jogot alkalmazó lengyel hatóságok.
Ziobro említette az álhírek kérdését is: olyan szabályozás létrehozását tartja szükségesnek, amely megfelelő védelmet biztosít a visszaélésszerű tartalomgyártással szemben.
Ahogy azt fentebb említettük, a sajtótájékoztatón Sebastian Kaleta is részt vett; a törvénytervezet kidolgozásáért felelős igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a javaslat kapcsán a konzultációk jelenleg is zajlanak. Mindemellett felhívta a nyilvánosság figyelmét arra is, hogy az a verzió, amelyet korábban a publikum megismerhetett, már több helyen is módosult.
Az új koncepció immáron konkrétumokat is tartalmaz arra a létrehozandó tanácsra vonatkozóan, amely a lengyel állam részéről a lengyel jogot online is betartatná. A lengyel kormány egy hat tagú, úgy nevezett „Szólásszabadság Tanács” létrehozásában gondolkodik, amelynek tagjait a lengyel parlament (szejm) választaná meg hat évre, háromötödös szavazattöbbséggel. A Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a közösségi média különféle felületein eltávolított vagy korlátozott tartalmak elleni felhasználói panaszok megalapozottságát kivizsgálja.
ez lényeges különbség a mostani – tulajdonképpen „vadnyugati” – állapothoz képest, ahol a platformok elsődlegesen saját felhasználói szabályzatuk szerint működnek és moderálnak.
Így, a portál annak ellenére blokkol tartalmat vagy felhasználót, hogy a tartalom vagy a megnyilvánulás a lengyel törvényekbe ütközne, a sértett jogosult arra, hogy panaszt tegyen a közösségi médium üzemeltetőjénél – tehát például a Twitternél vagy a Facebooknál. A platformnak a panasz kivizsgálására 48 órája van, s az ügy lezárultnak tekinthető, ha a médium utólag helyreállította a blokkolt tartalmat (felhasználót).
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Lengyelországban 2020 decemberében csak a Facebookot 21.67 millióan használták.
Ehhez a hatalmas számhoz képest az eljárási határidők első ránézésre rövidnek tűnnek – még akkor is, ha nyilvánvalóan nem mind a 21 millió lengyel felhasználó él egyszerre panasszal.
Ha tehát a blokkolt tartalmat nem állítják vissza, s a platform a felhasználó panaszát elutasítja, a panaszos a már említett Szólásszabadság Tanácsnál fellebbezhet, amely egy héten belül köteles döntést hozni (a jogorvoslati szintek egyébként bírói közreműködést is feltételeznek). Az eljárás teljes mértékben elektronikus, s a végén a Tanács elrendelheti a blokkolt fiók vagy tartalom azonnali helyreállítását.
Ha a közösségi médium a Tanács döntését figyelmen kívül hagyja, akkor 50 ezer lengyel złotytól 50 millió złotyig – magyar pénznemre átszámítva 4 milliótól 4 milliárd forintig – terjedő bírságra számíthat. Adalék ehhez kapcsolódóan, hogy a lengyel igazságügyi minisztérium elvárja, hogy minden platform külön képviselőt jelöljön ki a bírságokra vonatkozó kapcsolattartás céljából.
Szintén jelentős újítása a lengyel tervezetnek az a megoldás, amellyel a beazonosíthatatlan jogsértők tevékenységét kísérnék szankciók. A javaslat ugyanis lehetővé teszi a sérelmet szenvedő személy számára, hogy panaszt nyújtson be a számára be nem azonosítható profilokról érkezett támadások miatt. Ekkor a sérelmet szenvedett félnek panaszában elegendő csupán a jogsértés helyét (URL-azonosító alapján), idejét, és a jogsértést megvalósító profilt (például nicknevet) bejelenteni, s a már említett fórum az ügy további kivizsgálása végett közvetlenül a közösségimédia-platformoknál tudakozódhat a továbbiakat illetően. A koncepciónak hivatalos magyar fordításban egyelőre nincs elnevezése, de nagyjából a „vak per” kifejezéssel illethető.
A tagok választhatóságáról több konkrétum is kiderült: a tanács tagjai között aktív politikusok nem foglalhatnak helyet, s a szakembereket a jog és a média területéről választanák ki.
A tervezet jelenleg a szejm holnapján egyelőre nem elérhető.
Fotó: BEATA ZAWRZEL / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
Dobozi Gergely