Az Egyesült Államokban országos problémaként van jelen, hogy az egyetemek belső szabályzataikkal jelentős mértékben korlátozzák a szólásszabadságot. Különösen aggasztó, hogy a korlátozások terén élen járnak azok a vezető amerikai oktatási intézmények, melyeknek példát kellene mutatni a többi egyetem számára.
A Foundation for Individual Rights in Education nevű amerikai szervezet 2021-es friss kutatása szerint az Egyesült Államokban az egyetemek 88 százalékán korlátozzák a szólásszabadságot. A tanulmány 372 négyéves képzést nyújtó állami intézményben és az ország 106 legrangosabb magániskoláiban vizsgálta az egyetemek „beszéd-kódex” (speech code) szabályzatait. A kutatók olyan szólásszabadsággal kapcsolatos területeket vizsgáltak, mint a gyűlöletbeszéd, az internethasználat, a tolerancia, a tisztelet, a zaklatás és a biztonság.
A speech code eredete arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évtizedekben az egyetemi felvételiken fokozatosan csökkent a hátrányos megkülönböztetés, és egyre több nő, valamint kisebbséghez tartozó hallgató nyert felvételt. Az egyetemek ezen hallgatók védelme érdekében speech code-okat fogadtak el.
így végül a bíróságok sok egyetemen betiltották ezen szabályzatokat. Napjainkban is számos olyan amerikai egyetem van, ahol léteznek olyan kódexek, amelyek nem veszik figyelembe a szólásszabadságot, mint alkotmányban garantált jogot.
A felmérés az egyetemeket piros, sárga, zöld, valamint úgynevezett figyelmeztető kategóriákba sorolta annak alapján, hogy a kódexek hogyan szabályozzák a hallgatók szólásszabadságát. A zöld jelzésű egyetemek szabályzata nem tartalmaz szólásszabadságot korlátozó rendelkezéseket. Sárga színnel jelölték azokat az oktatási intézményeket, amelyekben csak kisebb körben korlátozzák a szólásszabadságot, így például a házirendben felsorolnak bizonyos tiltott témákat.
A legsúlyosabb eseteket külön jelzéssel látták el, hogy ezzel figyelmeztessék a tanulókat és oktatókat arra, hogy ezen oktatási intézmények saját értékrendjüket és belső szabályaikat a szólásszabadság garantálása elé helyezik.
Pozitívum, hogy a figyelmeztető kategóriába csupán az egyetemek 1,7 százalék tartozik, míg a piros jelzésű amerikai egyetemek száma az elmúlt 13 év során fokozatosan csökkent. Idén 21,3 százalékra, amely közel 3 százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest, azonban ez továbbra is magasnak mondató. Főleg annak tükrében, hogy a vizsgált amerikai egyetemek 65,3 százaléka sárga kategóriába került, és csak összesen 56 intézmény kapott zöld jelzést.
Ezzel szemben a Floridai és a Chicagói Egyetem zöld minősítésben részesült.
A tanulmány kitér arra is, hogy a jelentésben tárgyalt korlátozások megreformálhatók, és a hallgatók, valamint a tanárok összefogásával jelentős változások idézhetőek elő, amennyiben tisztában vannak a jogaikkal. Az egyetemek alkotmányellenes szabályzatai ellen bírósági eljárást is lehet indítani, az állami egyetemeken lévő szólásszabadságot korlátozó rendelkezések ugyanis alá vannak vetve az alkotmányos követelményeknek. Azonban aggasztó tény, hogy a globális szinten is élmezőnybe sorolt amerikai oktatási intézmények piros és sárga jelzést kaptak, pedig ezen magas presztízsű intézményeknek példát kellene mutatni az összes tengerentúli egyetem számára.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
Nehéz megmondani, mikor lesz eredményhirdetés az amerikai elnökválasztás után, de összeszedtük, amivel kalkulálni lehet!
Ismét az Egyesült Államokba látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, mostani útja ugyanakkor a korábbiaknál is nagyobb hatást gyakorolhat a háború menetére.
Szőrmentén egy kis woke, abortusz, autokraták, és persze Trump, aki mindenről tehet – megtartotta a várva várt beszédét Harris Chicagóban.
A vallás visszatér az amerikai állami iskolákba, amit főként a republikánusok kezdeményeznek.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
