Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára

Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.

Az Egyesült Államokban országos problémaként van jelen, hogy az egyetemek belső szabályzataikkal jelentős mértékben korlátozzák a szólásszabadságot. Különösen aggasztó, hogy a korlátozások terén élen járnak azok a vezető amerikai oktatási intézmények, melyeknek példát kellene mutatni a többi egyetem számára.

A Foundation for Individual Rights in Education nevű amerikai szervezet 2021-es friss kutatása szerint az Egyesült Államokban az egyetemek 88 százalékán korlátozzák a szólásszabadságot. A tanulmány 372 négyéves képzést nyújtó állami intézményben és az ország 106 legrangosabb magániskoláiban vizsgálta az egyetemek „beszéd-kódex” (speech code) szabályzatait. A kutatók olyan szólásszabadsággal kapcsolatos területeket vizsgáltak, mint a gyűlöletbeszéd, az internethasználat, a tolerancia, a tisztelet, a zaklatás és a biztonság.
A speech code eredete arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évtizedekben az egyetemi felvételiken fokozatosan csökkent a hátrányos megkülönböztetés, és egyre több nő, valamint kisebbséghez tartozó hallgató nyert felvételt. Az egyetemek ezen hallgatók védelme érdekében speech code-okat fogadtak el.

így végül a bíróságok sok egyetemen betiltották ezen szabályzatokat. Napjainkban is számos olyan amerikai egyetem van, ahol léteznek olyan kódexek, amelyek nem veszik figyelembe a szólásszabadságot, mint alkotmányban garantált jogot.
A felmérés az egyetemeket piros, sárga, zöld, valamint úgynevezett figyelmeztető kategóriákba sorolta annak alapján, hogy a kódexek hogyan szabályozzák a hallgatók szólásszabadságát. A zöld jelzésű egyetemek szabályzata nem tartalmaz szólásszabadságot korlátozó rendelkezéseket. Sárga színnel jelölték azokat az oktatási intézményeket, amelyekben csak kisebb körben korlátozzák a szólásszabadságot, így például a házirendben felsorolnak bizonyos tiltott témákat.
A legsúlyosabb eseteket külön jelzéssel látták el, hogy ezzel figyelmeztessék a tanulókat és oktatókat arra, hogy ezen oktatási intézmények saját értékrendjüket és belső szabályaikat a szólásszabadság garantálása elé helyezik.
Pozitívum, hogy a figyelmeztető kategóriába csupán az egyetemek 1,7 százalék tartozik, míg a piros jelzésű amerikai egyetemek száma az elmúlt 13 év során fokozatosan csökkent. Idén 21,3 százalékra, amely közel 3 százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest, azonban ez továbbra is magasnak mondató. Főleg annak tükrében, hogy a vizsgált amerikai egyetemek 65,3 százaléka sárga kategóriába került, és csak összesen 56 intézmény kapott zöld jelzést.
Ezzel szemben a Floridai és a Chicagói Egyetem zöld minősítésben részesült.
A tanulmány kitér arra is, hogy a jelentésben tárgyalt korlátozások megreformálhatók, és a hallgatók, valamint a tanárok összefogásával jelentős változások idézhetőek elő, amennyiben tisztában vannak a jogaikkal. Az egyetemek alkotmányellenes szabályzatai ellen bírósági eljárást is lehet indítani, az állami egyetemeken lévő szólásszabadságot korlátozó rendelkezések ugyanis alá vannak vetve az alkotmányos követelményeknek. Azonban aggasztó tény, hogy a globális szinten is élmezőnybe sorolt amerikai oktatási intézmények piros és sárga jelzést kaptak, pedig ezen magas presztízsű intézményeknek példát kellene mutatni az összes tengerentúli egyetem számára.
Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás
