Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat olyan mélytengeri területeken, ahol korábban nem találkoztak velük.
A misszió fontos megállapításai közé tartozik, hogy az óceánvíz melegedése, savasodása és az elérhető élelem csökkenése miatt 2100-ra jelentősen változni és csökkeni fog a mélytengeri fajok számára megfelelő élőhelyek elérhetősége. A kutatók továbbá nagy számú hidrotermális kürtőt fedeztek fel az Azori-szigeteknél. Az óceánok fenekén lévő kürtők komplex ökoszisztémáknak adnak otthont. „Szivacsok és mélytengeri korallok olyan közösségeire bukkantunk, amelyek az óceánfenék városait alkotják” – mondta Murray Roberts, az Edinburgh-i Egyetem professzora, a misszió vezetője, hozzátéve, hogy ezek a területek a kereskedelmi szempontból fontos halfajok szaporodási helyei. „Ha ezek a városok megsérülnek a pusztító emberi tevékenységek miatt, akkor ezeknek a halaknak nem lesz hol szaporodniuk és a jövő nemzedékei nem élvezhetik az ilyen ökoszisztémák szolgáltatásait” – jegyezte meg a szakember.
A projektben az Atlanti-óceánnal határos 13 országból származó kutatók vettek részt. A szakemberek azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az óceáni környezetre a bolygó melegedése és a mélytengeri halászat, valamint bányászat. Az óceáni áramlatok és óceáni üledékek tanulmányozása azt mutatta, hogy az Észak-Atlanti-óceán fő áramlatai drasztikusan lelassultak az éghajlatváltozás miatt. Roberts szerint ennek hatására valószínűleg csökken az ökoszisztémák közötti kapcsolat, mivel az óceáni áramlatok a különböző mélytengeri élőhelyeket összekötő főútvonalakként működnek.