Alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság az oktatási törvény nyári módosítását, amely a genderelmélet oktatásba való beágyazódását eredményezte volna. Az emberi jogi NGO-k egyetértenek a döntéssel, amely szerintük az isztambuli egyezmény helyes értelmezésén alapul.
Román alkotmánybíróság: alkotmányellenes a genderelmélet oktatásának korlátozása
A román alkotmánybíróság többségi döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította a 2011-es oktatási törvény parlament általi azon júniusi módosítását, amely betiltotta volna a genderelmélet és a szexuális nevelés oktatását általános oktatását az országban.
Tette ezt volna oly módon, hogy
a szexuális oktatás kifejezést egészségügyi oktatás kifejezésre cserélte volna, és a kapcsolódó tananyag oktatása csak a szülő kifejezett kérése alapján bonyolódhatott volna le egyáltalán.
A törvénytervezet benyújtói a Maszol.ro szerint a javaslat előterjesztését azzal indokolták, hogy a genderelmélet azt népszerűsíti, hogy egy gyermek megválaszthatja a saját nemét, amely akár eltérő lehet a biológiai nemétől.
Emberi jogi NGO-k: a genderelmélet oktatásának korlátozása az egészséghez való jogot korlátozza
A Human Rights Watch nevű NGO elemzői pozitívan értékelik a friss fejleményeket, annál is inkább, mivel az alkotmánybíróság azzal, hogy kimondta, hogy a genderelmélet oktatásának tiltása alkotmányellenes, azzal a a taláros testület az isztambuli egyezmény (hivatalos nevén: Az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) jelentőségét húzza alá.
Az NGO azzal érvel, hogy a törvény eleve hibás megközelítést tartalmazott: a jogalkotó szerint ugyanis
a „gender identitáselmélet” egy olyan hit, miszerint „a gender egyfajta koncepció arra vonatkozóan, hogy a gender és a biológiai nem két különálló tényező, amely eltérhet egymástól.”
A szervezet szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a biológiai nem és a gender egymástól eltérő mivolta a társadalomtudományok által elfogadott tény, amelyet olyan szervezetek is elfogadnak, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a World Medical Association.
Éppen ezért a Human Rights Watch szerint a gender oktatásának tiltása megalapozatlanul korlátozza a diákok és a tanárok szabad véleménynyilvánításhoz és a tudásszerzéshez való jogát. A szervezet szerint a törvénymódosítás veszélyeztette továbbá a szexualitásukat nem bináris módon meghatározó, transzgender, és interszex gyermekek egészséghez való jogát, így a jogszabály hatályban tartása ezen személyek fizikai és mentális egészségére jelentett volna veszélyt.
A Human Rights Watch elemzői úgy vélik, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés hatását tekintve átnyúlhat majd Románia határain: szerintük ugyanis Európa olyan országaiban, mint például Lengyelországban, Bulgáriában, és Magyarországon a genderideológiát ugyanolyan alapokon ellenzik, mint amilyen szellemiségben a román törvénymódosítás készült.
A genderelméletet jogi formába öntő isztambuli egyezménnyel a szexuális nevelés a legkisebb probléma
A genderideológiáról és az azt megjelenítő isztambuli egyezményről a Precedens is írt, jóllehet nem ugyanazzal a fókusszal, amely szerint a mostani román alkotmánybírósági határozat született.
Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés abban egyetért az isztambuli egyezmény szövegezőivel, hogy a nők és a gyermekek kiemelt védelmet élveznek, ezt a jogalkotás során többször is bizonyította (lásd például Büntető Törvénykönyv – kapcsolati erőszak).
Az állam azonban tudományos igazság kérdésében nem jogosult dönteni, márpedig az egyezmény elfogadása ezt eredményezné.
Az egyezmény szövege ugyanis a nők az és a gyermekek érdekvédelmén (amellyel minden tisztességes magyar ember egyetért) túlmenően megjeleníti és képviseli a neoliberális szélsőség érdekeit és értékeit is, tekintet nélkül arra, hogy ezen szűk közösség értékeivel a társadalom többsége nem hajlandó azonosulni.
Íme néhány példa az Egyezmény által felvállalt ideológiai és népnevelési projektre.
„[…] a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek;” (Preambulum)
„’nem’ (az angol eredetiben: gender = társadalmi nem): azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;” (3. cikk — Fogalommeghatározások; c pont)
„A részes felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy változásokat segítsenek elő a nők és a férfiak társadalmi és kulturális viselkedésmintáiban azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazon előítéleteket, szokásokat, hagyományt és más gyakorlatokat, amelyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán vagy a sztereotip női és férfi szerepeken alapulnak.” (12. cikk — Általános kötelezettségek; 1. pont)
„A részes felek adott esetben megteszik a szükséges lépéseket, hogy az oktatás minden szintjén a tanulók változó képességeihez igazított tananyagot illesszenek a hivatalos tantervekbe olyan témákban, mint a nők és a férfiak közötti egyenlőség, a sztereotípiamentes nemi szerepek […].” (14. cikk — Oktatás; 1. pont).
A fenti rendelkezések célja tehát tulajdonképpen az, hogy tudományon kívüli eszközökkel erősítsen egy ideológiák által erősen vezérelt „tudományágat” (ez a biológiai nemek koncepcióját háttérbe szorító gender studies), ha már erre maga a kutatási terület önerejéből nem képes.
Vitán felüli, hogy jelentős lendületet adna a gender studies számára, ha egyfajta tudományos szemléletmódból állami doktrínává nőné ki magát.
A genderelmélet tudományosan vitatott, s amíg ez így van, jogilag nem megerősíthető
Csakhogy a magyar Országgyűlés, alkotmányosan, még ha szándékában állna, sem tudna részt venni ebben a projektben: az Alaptörvény X. cikke ugyanis kimondja, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”.
Márpedig az Egyezmény ratifikálásával ez kikerülhetetlen – következik az instrumentum jogi struktúrájából. Rögtön az Egyezmény Preambuluma (vagyis az a része, amely a jogszabály szellemiségét hivatott közölni) tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést, amely a gender studies egyik legvitatottabb pontját (vagyis a biológiai férfi szociológiai megítélését) illető kifejezett állásfoglalás is egyben.
Az Országgyűlés részéről azonban nemcsak szakmaiatlan, de felelőtlen lépés is volna felhatalmazást adni a ratifikációhoz:
az ideológiák egyik legnagyobb veszélyforrása ugyanis a csoportkohéziót erősítő ellenségkép legyártása.
Ez az Egyezmény által képviselt gender studies esetében a biológiai férfi nem, amelyből azért Magyarországon sincs kevés. Belátható, hogy Magyarország legfőbb népképviseleti szerve részéről felelőtlen dolog lenne nemi alapú osztályharcot kreálni a magyar nők és a magyar férfiak között.
Fotó: SAH / IMAGE SOURCE / IMAGE SOURCE VIA AFP
Joób Kristóf
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
„Egy rémálom az, ami a nagykárolyi karácsonyi vásárban történt” – mutatott rá Magyar Lóránd.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Futsalválogatottunk a botrányos Eb-pótselejtező után újra legyőzte Romániát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
A Talpra, Franciaország! párt elnöke szerint az Európai Unió a háború finanszírozásával nem a békét, hanem a korrupt ukrán elitet és a fegyvercsempészetet támogatja.
Az USA már törvényi szinten támogatja a fosszilis és nukleáris erőműveket a növekvő MI-áramigény miatt. Európa zöldipara piacot és finanszírozást veszít, ezáltal hazánk sérülékenyebb lehet.
