A CEBR előrejelzése szerint Magyarország helye stabil.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a koronavírus-járvány globális gazdasági hatásai miatt Kína az eddig vártnál öt évvel előbb veheti át az első helyet Amerikától a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján, de a helycsere így is csak a jelenlegi évtized végére valószínűsíthető.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.
4,4 százalékos zuhanás
Pénteken ismertetett éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2021) a ház szakértői közölték: számításaik szerint a világgazdasági szintű hazai össztermék az idén 4,4 százalékkal zuhant.
A cég elemzői szerint ez azt is jelenti, hogy a globális GDP-érték 2020-ban hatezer milliárd dollárral lesz kevesebb a CEBR egy évvel ezelőtti előrejelzésében valószínűsített szintnél.
A vakcina hatása
A CEBR várakozása szerint ugyanakkor a koronavírus elleni oltóanyagok megjelenésének hatására 2021-ben erőteljes fellendülés várható: a pénteki prognózis alapján a ház jövőre 5,3 százalékos globális GDP-növekedésre számít reálértéken.
A CEBR londoni elemzői szerint a világgazdaság hosszabb távon behozza a koronavírus-járvány okozta veszteségek zömét, de a globális GDP-érték várhatóan még 2034-ben is ezermilliárd dollárral lesz kevesebb a cég korábbi előrejelzéseiben arra az évre valószínűsített szintnél.
Kína előzhet
A tanulmány kiemeli, hogy a kínai gazdaság láthatóan jobban állta a koronavírus-járvány viharát, mint a nyugati gazdaságok. Ennek alapján a CEBR azzal számol, hogy Kína már 2028-ban, a cég egy évvel ezelőtti prognózisában szereplő időpontnál öt évvel korábban átveszi az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.
CEBR tavaly decemberben összeállított éves WELT-előrejelzésében még az szerepelt, hogy az Egyesült Államok és Kína 2033-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális mezőnyének első két helyén.
Idei tanulmányában a ház hangsúlyozza, hogy a világgazdaság a következő másfél évtizedben általánosságban is egyre inkább keletre tolódik. A CEBR szerint ennek jele, hogy a 2020-as WELT-rangsor felső tízes mezőnyében szereplő országok összesített teljesítményének 19 százalékát európai gazdaságok adták, ám részarányuk 2035-re várhatóan már csak 12 százalék lesz.
India és Indonézia
A folyamatot illusztrálja az is, hogy a CEBR pénteki előrejelzése szerint India, amely a legnagyobb gazdaságok idei WELT-ranglistájának hatodik helyén áll, 2035-ben már a 3. helyen lesz, Indonézia pedig a 15. helyről a 8. helyre kerül.
Magyarország
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság a 193 gazdaságot számláló listán az idén az 55. helyen lesz a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig nem sokat változik: a cég az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára 2035-re.
(MTI)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Van kérdés?
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
