Alapjogi tabukat is megdönthetnek a tervezett európai terrorellenes intézkedések

Az uniós fellépés fókuszában az Europol mandátumának megerősítése áll.

Radikális fellépést sürget az Európai Bizottság az iszlamista szeparatizmus online megjelenési formáival szemben, ennek jeleként pedig közzétette „terrorellenes agendáját is”. 

Az ambiciózus célkitűzések közé tartozik, hogy a tagállamok a jövőben arra kötelezhetnék a közösségimédia-platformokat, hogy publikálásuktól számított egy órán belül tüntessék el a terrorizmussal összefüggésbe hozható tartalmat a felületeikről.

Brüsszel mindemellett fejlesztené az adattovábbítás és a tagállami rendőrségi együttműködési mechanizmusait, így hozva létre egyfajta terrorellenes hálózatot, amelynek feladata többek között a terrorizmus finanszírozásának feltárása lenne.

amely a tagállami rendvédelmi szerveknek egyfajta „találkozási pontjaként” szolgálna a terrorelhárítás kapcsán („találkozási pont” alatt minden bizonnyal azt lehet érteni, hogy a szervezet saját jogán válna képessé arra, hogy részt vegyen konkrét terrorelhárítási akciókban).

Ez pedig minden bizonnyal bizonyos jelenleg még tabunak számító paradigma megdöntésével járna: a vita részét képezik ugyanis a titkosított kommunikációs csatornák feltörésének kérdése is, amelyet többek között Horst Seehofer német belügyminiszter is támogatna. Annak ellenére is, hogy a titkosított beszélgetések feltörése nyilvánvalóan adatvédelmi aggályokat vethetnek fel később.

Az Európai Bizottság becslései szerint 5000 uniós polgár utazott Szíriába és Irakba abból a célból, hogy dzsihadista csoportokhoz csatlakozzanak, ebből 1500 fő pedig még mindig a háborús zónákban tartózkodik. 

Az alapjogvédő szervezetek tiltakoznak

Az Euronews tudósításából arra lehet következtetni, hogy az alapjogvédő szervezetek máris tiltakozásukat fejezték ki a trendek kapcsán.

„A Bizottság tervei alapvetően elhibázottak. Hamisan ígérik azt, hogy még több megfigyelés és a véleményszabadság további korlátozása az az ár, amelyet biztonságunkért meg kell fizetnünk; csakhogy emberi jogaink egy ilyen válság alkalmával még inkább felértékelődnek” – áll Eve Geddie, az Amnesty International nevű nem kormányzati szervezet (NGO) európai fiókszervezete igazgatójának nyilatkozatában. Geddie hozzátette: „A Bizottság agendája csak szétzilálja jogainkat azáltal, hogy felvállaltan nyit a drónok általi megfigyelés, továbbá a titkosított kommunikációs formák feltörésének, és a megfigyelési lehetőségek szélesítése irányába.”

A jelek szerint a tagországok nemzetállami megoldásokat fontolgatnak

A Financial Times szerint

azt követően, hogy az érintett tagállamok terrorellenes szabályozásának revíziójához nemzetállami szinten is hozzákezdtek. 
Ez pedig különösen Franciaország esetében szembetűnő, az ország ugyanis Macron őszi bejelentései óta kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági kérdések elsődlegesen a nemzetállami kompetenciák részét képezzék (ugyanakkor Ausztria, Svédország és Dánia és tett lépéseket ugyanebbe az irányba).

Az egyre inkább jobbra sodródó Emmanuel Macron vezette Franciaország az iszlamizmus elleni fellépés élharcosává válna

Franciaország az utóbbi hónapokban visszaállította a határellenőrzést, a rendőrségi és katonai jelenlét erősítésébe kezdett, továbbá a mai napon Emmanuel Macron kifejezetten az iszlamizmusra fókuszáló törvénycsomaggal is előállt. 

A „szeparatimzus elleni fellépésről szóló javaslat” az iszlamizmust hivatott elkülöníteni a fősodratú vallási párbeszéd résztvevőitől, kiemelendő, hogy a politikai iszlám sokkal inkább tekinthető a francia közrendre nézve káros ideológiának, mint vallási mozgalomnak.
A javaslat tükrözi azt a fent említett törekvést, miszerint az iszlamisták által kifejtett gyűlölet egyszerre van jelen a „való világban” és az online térben is. 

Meglehet, hogy Macron pusztán pozíciójának megőrzése céljából szondázza a közvéleményt, magyarán, hogy az iszlamizmussal való szembe helyezkedés pusztán kommunikációs fordulat. Más vélemények szerint Emmanuel Macron eleve lehetetlen feladatra vállalkozik, mert az iszlámot még a valláson belüli reformtörekvések sem képesek érdemben átalakítani, így egy nyugati állam politikai vezetésétől ez még annyira sem várható. 

Vannak azonban olyan, az iszlám irányából érkező hangok, amelyek a „szükséges rossznak” tartják azt az egyre határozottabb megoldásokat sürgető francia kormányzati politikát, amelyet ősz óta Macron felvállaltan képvisel.

Akárhogy is, Macron az elmúlt hetekben két tényleges lépés is tett annak érdekében, hogy ősszel meghirdetett programjának érvényt szerezzen. A két intézkedésben közös mozzanat, hogy – azon túl, hogy mindkét lépés illeszkedik Macron iszlamizmus-ellenes stratégiájába – ezekre a francia közvélemény balliberális része igen hevesen reagált (egészen pontosan a tiltakozók jelentős része vonult utcára).

Macron félreteszi az emberi jogi aggályokat a terrorizmus elleni fellépés érdekében

Legutóbb, december 8-án tüntetők és emberi jogi aktivisták vonultak a Nemzetgyűlés épülete elé. Tiltakozásukat az váltotta ki, hogy Emmanuel Macron háromnapos látogatásra hívta Franciaországban Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnököt, ráadásul közel sem visszafogott körülmények között: az egyiptomi elnököt lovasparádé fogadta az 1848 óta a francia elnök hivatalos rezidenciájául szolgáló Élysée-palota előtt.

Nemtetszésük kifejezésének oka pedig nyilvánvalóan az lehet, hogy a köztársasági értékrend védelmezőjeként fellépő Emmanuel Macron nevét adja egy ilyen találkozóhoz.

Márpedig korántsem tűnik úgy, mintha Macron osztaná az emberi jogvédők álláspontját. Mi több, nyilatkozatával egyértelművé tette, hogy habár szóba került közöttük az emberi jogok kérdése, „az alapjogok megítélése kapcsán fennálló nézeteltéréseiket nem teszi a védelmi politikáról és a gazdasági együttműködésről szóló párbeszéd előfeltételévé”. Macron hozzátette: „Sokkal hatékonyabb igényes politikai párbeszédet folytatni, mint bojkottot hirdetni, amely csak csökkentené partnereink hatékonyságát a terrorizmus elleni küzdelem során.”

A védelmi politikai és gazdasági együttműködés alatt Macron és al-Sisi egészen pontosan fegyverkereskedelmet ért. Egyiptom és Franciaország ugyanis 2015 óta számos fegyverkereskedelmi megállapodást kötött, ami például két darab Mistral-osztályú helikopterhordozót, és két tucat Rafale típusú francia vadászgép leszállítását jelenti.

Ahogy arról Macron is beszélt, a két ország közötti fegyverkereskedelmi megállapodások felvállalt célja, hogy Egyiptom hatékonyabban vehesse fel a harcot a terrorizmussal szemben, egyszersmind megerősítse az ország geopolitikai szerepét a régióban. 

„100 millió egyiptomi ember biztonságáért felelek” – nyilatkozta al-Sisi, aki a Muszlim Testvériséget vádolta azzal, hogy szélsőséges ideológiát exportál Franciaországba és a világ többi részére.

A francia nemzetbiztonsági törvény is átlépte a „vörös vonalat”

Macront ma a balliberális közvélemény egy másik intézkedése miatt is támadja. Ennek közvetlen oka az elnök politikai közösségéből érkező nemzetbiztonsági törvény egyik vitatott passzusa, amely a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét szabályozza (pontosabban korlátozza).

amikor rasszista megfontolásokból elkövetett rendőri túlkapások miatt vontak eljárás alá négy párizsi rendőrt, s amely eset feltáráshoz épp a térfigyelő kamerák nyújtottak segítséget.

Macron törvényjavaslata ekkor is Franciaország-szerte tüntetéshullámot generált: a Deutsche Welle beszámolója szerint a hétvégén Párizsban tüntetők százezrei vonultak utcára, s közülük a radikálisabbak össze is csaptak a rendőrökkel (az AFP szerint Franciaország-szerte ötszázezer tüntetőről beszélhetünk, ebből csak Párizsban kétszázezerről). 

A tüntetők szerint a törvényjavaslat azon passzusai, amelyek bizonyos esetben büntetnék azt, aki a rendőri intézkedésről fotót közöl, valójában a brutálisan fellépő rendőröket védené pajzsként. A tüntetők ezért többek között „rendőrség mindenütt, igazságosság sehol sem”, illetve „mosolyogj, miközben ütnek” feliratú transzparensekkel vonultak.

Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Dobozi Gergely